„Száz nap” változatai közötti eltérés

 

Napóleon és a vezetése alatt álló 1500 ember [[március 1.|március 1]]-jén szállt partra [[Cannes]]-ban, és azonnal elindultak Párizs irányába. Útközben sorra álltak át Napóleon oldalára a katonaság és a lakosság, [[Franciaország]] vér nélkül hódolt meg a császárnak. XVIII. Lajos [[március 13.|március 13]]-án [[Gent]]be menekült, Napóleon pedig egy héttel később érkezett Párizsba. [[Habsburg Birodalom|Ausztria]], [[Egyesült Királyság|Nagy-Britannia]], [[Porosz Királyság|Poroszország]] és [[Orosz Birodalom|Oroszország]] [[március 25.|március 25]]-én Napóleon ellen szövetséget kötött, létrehozva ezzel a '''hetedik koalíció'''t. [[Joachim Murat]] [[Nápoly]]ban harcba kezdett az osztrákok ellen , de a [[Tolentinói csata|tolentinói csatában]] döntő vereséget szenvedett. A [[Belgium]]ban felvonuló szövetségesek ellen [[június]]ban kezdődtek meg a hadműveletek. Napóleon 1815. június 16-án a [[Ligny-i csata|ligny-i csatában]] vereséget mért a [[Gebhard Leberecht von Blücher]] parancsnoksága alatt álló porosz csapatokra, majd az [[Arthur Wellesley|Arthur Wellesley, Wellington hercege]] vezette angol hadsereg ellen fordult.

 

A császár [[június 22.|június 22]]-én másodszor is lemondott, és Párizsba másodszor is bevonultak a szövetségesek. Napóleon [[1815]]. [[július 15.|július 15]]-én – lényegében fogolyként – szállt fel a [[HMS Bellerophon (1786)|HMS Bellerophon]] brit hadihajó fedélzetére. Pontosan három hónap múlva tették partra [[Szent Ilona szigete|Szent Ilona szigetén]]. Közben [[1815]]. [[július 8.|július 8]]-án XVIII. Lajos visszatért Párizsba.