„Romániai református egyház” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
145. sor:
== Liturgia, ünnepek, szokások ==
[[Fájl:Aranyosgerend Mass.jpg|bélyegkép|jobbra|240px|Istentisztelet a [[Kolozs megye]]i [[Aranyosgerend]]en]]
[[Fájl:Marosvasarhely.alsovarosi.reformatus.istentisztelet.jpg|bélyegkép|jobbra|240px|[[Konfirmáció]] a [[marosvásárhely]]i [[Alsóvárosi református templom (Marosvásárhely)|alsóvárosi református templomban]] ]]
A ''Romániai Református Egyház'' mindenben a [[református|református felekezet]] kálvini teológiáját és liturgikus rendszerét követi. Liturgikus rendje és a liturgiák kötött szövegei nagyban megegyeznek a [[Magyarországi Református Egyház]]éival, azzal a különbséggel, hogy helyenként némileg archaikusak, és regionális különbségeket mutatnak. Az [[Erdélyi Református Egyházkerület]] és a [[Királyhágómelléki Református Egyházkerület]] gyakorlatában is mutatkoznak kisebb-nagyobb különbségek (de nem lényegbevágóak). A hosszú évtizedekig tartó kommunista elnyomás során alig adhattak ki új énekeskönyveket, ily módon mindenütt különböző rég kiadott énekeskönyvek voltak használatban, ami azt eredményezte, hogy a számozás (sőt, kisebb részt még az énekanyag is) eltéréseket mutatott.[[Fájl:Confirmation in 2007 in the Alsóvárós Reformed church in Marosvásárhely 1 .JPG|bélyegkép|jobbra|240px|[[Konfirmáció]] a [[marosvásárhely]]i [[Alsóvárosi református templom (Marosvásárhely)|alsóvárosi református templomban]] ]] Amikor a [[Ceauşescu]]-rezsim alatt tilos volt a templomokban [[Himnusz]]t és [[Szózat]]ot énekelni, a régi énekeskönyvekből eltávolították a megfelelő oldalakat, az esetleg újonnan kiadott énekeskönyvekben pedig a megfelelő számozást átugorva hagyták ki az énekeket (pl. a 31. Dicséret után a 34. következett), ily módon emlékeztetve a híveket a kényszerűen kihagyott nemzeti imák és énekek hiányára. A rendszerváltozás után az említett énekek visszakerültek az énekeskönyvekbe. Nagyobb ünnepek alkalmával általában a [[Himnusz]] képezi az istentiszteleti záróéneket is (míg úrnapi istentiszteleteken hagyományosan a [[Tebenned bíztunk, elejétől fogva|Tebenned bíztunk]] kezdetű zsoltár).▼
[[Fájl:Confirmation in 2007 in the Alsóvárós Reformed church in Marosvásárhely 1 .JPG|bélyegkép|jobbra|240px|[[Konfirmáció]] a [[marosvásárhely]]i [[Alsóvárosi református templom (Marosvásárhely)|alsóvárosi református templomban]] ]]
▲A ''Romániai Református Egyház'' mindenben a [[református|református felekezet]] kálvini teológiáját és liturgikus rendszerét követi. Liturgikus rendje és a liturgiák kötött szövegei nagyban megegyeznek a [[Magyarországi Református Egyház]]éival, azzal a különbséggel, hogy helyenként némileg archaikusak, és regionális különbségeket mutatnak. Az [[Erdélyi Református Egyházkerület]] és a [[Királyhágómelléki Református Egyházkerület]] gyakorlatában is mutatkoznak kisebb-nagyobb különbségek (de nem lényegbevágóak). A hosszú évtizedekig tartó kommunista elnyomás során alig adhattak ki új énekeskönyveket, ily módon mindenütt különböző rég kiadott énekeskönyvek voltak használatban, ami azt eredményezte, hogy a számozás (sőt, kisebb részt még az énekanyag is) eltéréseket mutatott.
A ''Romániai Református Egyház''nak - a magyarországihoz hasonlóan - a [[Szentírás]] ([[Károli Biblia]]), az [[Miatyánk|Úri imádság]], az [[Apostoli hitvallás]] és a [[Heidelbergi káté]] tartozik a legalapvetőbb teológiai fundamentumai közé. Ezeken kívül a [[Kálvin János]]-féle [[Institutio Christianae religionis]] és a [[L'es Ordonances]] számít fontos alapiratnak (utóbbit Kálvin az egyházszervezet ideális felépítéséről írta).<br />
[[Úrvacsora|Úrvacsorát]] a gyülekezetekben a nagyobb ünnepek alkalmával osztanak (általában: [[advent]]kor, [[karácsony]]kor, [[nagypéntek]]en, [[húsvét]]kor, [[pünkösd]]kor, [[új kenyér ünnepe|új kenyér ünnepén]] és a [[Reformáció napja|reformáció emlékünnepén]]).
Románia falvaiban és kisvárosaiban még mindig gyakorolják azt az erdélyi reformáció puritán korszakából fennmaradt szokást, hogy a az asszonyok és a férfiak külön ülnek, a templom felépítésétől függően, rendszerint egymással szemben, míg a gyerekek és azok a fiatalok, akik még nem házasodtak meg a karzaton kapnak helyet a kántorral együtt. A nagyvárosok gyülekezeteiben, amikre az emancipáció és az elvilágosodás jellemző, ez a hagyomány kihalt vagy eleve már soha sem gyakorolták.
A gyermekek és az ifjúság vallásos nevelésének célja a konfirmáció eseménye: a katekumenus személyes döntése Krisztus és az Ő egyháza mellett. A konfirmáció értelme az, hogy a megkeresztelt személy, mint aki elnyerte a hit ajándékát, a gyülekezet nyilvánossága előtt tesz bizonyságot Krisztus mellett hozott személyes döntéséről. A döntés magába foglalja a bűnbánat, a megtérés Lélek által munkált eseményét és a bűnbocsánat evangéliumának meghallását.Az egyház tanítása szerint e döntés kifejezésével a hivő betagolódik Krisztus testébe, szolgáló közösségébe.<ref>[http://református.hu:%20Konfirmáció http://www.reformatus.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=15479&Itemid=334&lang=hu]</ref> A konfirmáció az egyik legünnepélyesebb esemény az egyházközség életében, ezért számos profán hagyomány kötődik hozzá. Mára turistacsalogató eseménnyé vált azokon a vidéki településeken, ahol a hívek erősen ragaszkodnak a hagyományokkor és a fiatalok a falusiakkal együtt népviseletben járulnak a szentség kiosztásához.
Mivel a hívek 95%-a magyar anyanyelvű, a ''Romániai Református Egyház'' istentiszteleti nyelve szinte kizárólag a [[magyar nyelv|magyar]]. <br />
| |||