Wikipédia

„Bukovina (régió)” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
EmausBot (vitalap | szerkesztései)
botok
220 080 szerkesztés
a r2.6.4) (Bot: következő hozzáadása: be-x-old:Букавіна
14. sor:
[[1349]]–[[1384]] között északi fele (Halics részeként) a Lengyel királysághoz tartozik, időnként Moldva egészével együtt. A lengyel uralom idején a [[Moldvai Fejedelemség]] része, [[1388]]-tól déli részén épül ki a moldvai fejedelem székhelye ([[Szucsáva]]). [[1385]]–[[1569]] között északi része mikor Moldva, mikor Lengyelország része. [[1512]]-ben a Moldvai Fejedelemség névleg török fennhatóság alá került, vele együtt Bukovina teljes területe is. A török fennhatóság a déli részen [[1541]]-ben szilárdult meg (akkor, amikor Budát is elfoglalta a török), az északi rész a lengyel királyság része lett.
 
Az [[1764]]-es [[madéfalvi vérengzés|madéfalvi veszedelem]] után, több ezer [[székelyek|székely]] vándorolt ki [[Erdély]]ből [[Moldova|Moldovába]], és egy részük Bukovinában telepedett le. Ők a [[bukovinai székelyek]].
 
[[1764]]-ben, [[III. Ágost lengyel király]] halála után felbomlott a szász-lengyel perszonálunió. [[1772]]-ben történt [[Lengyelország]] [[Lengyelország felosztása|első felosztása]] [[Porosz Királyság|Poroszország]], [[Ausztria]] és [[Oroszország]] között. Ekkor Bukovina északi része (Kelet-Galícia, azaz a "Galíciai és Lodomériai Királyság" részeként) Ausztriához került. [[1775]]-ben az osztrákok és oroszok által vívott törökellenes háború eredményeként Ausztria megszerzi [[Moldva]] északi megyéjét ([[Suceava megye]]), így alakul ki Bukovina, mint önálló tartomány. [[1775]]-ig az északi részen katonai közigazgatás működik, a résztartomány neve: ''Kreis Czernowitz''. [[1775]]-től az immár kiegészült tartomány hivatalos neve: [[Bukovinai Hercegség]] ''(Herzogtum Bukowina).'' [[1849]]. [[március 4.|március 4-étől]] osztrák koronatartomány ''(Kronland)''.
24. sor:
Az [[Osztrák–Magyar Monarchia]] felbomlásakor, [[1918]]. [[november 28.|november 28-án]] a tartományban élő románok kimondták az egyesülést a [[Románia|Román Királysággal]]. Ekkor a román királyi hadsereg bevonult a tartományba, de az északi rész egy ideig a nyugat-ukrajnai nacionalista köztársasághoz tartozott.
 
Az [[Osztrák - MagyarOsztrák–Magyar Bank]] bankjegyeit felülbélyegezte a Román Királyság. Bukovinában és a többi, korábban Ausztriához tartozó területeken a bankjegy német nyelvű oldalára került a bélyegzés( Erdély területén a magyar címert kitakarva helyezték el). A Marostól délre eső területeken az egymást valtóváltó intervenciós csapatok miatt gyakori a jugoszláv és a román felülbélyegzés együttes szereplése.
 
Az [[1919]]. évi [[Saint Germainsaint-igermaini békeszerződés (1919)|Saint Germain-i békeszerződés]] a tartományt Romániának adta, és elkezdődött az erőszakos [[románosítás]]. [[1923]]–[[1926]] között az összes nemromán iskolát bezárták.
[[1940]] júniusában a [[Molotov–Ribbentrop-paktum]] a tartomány északi felét a [[Szovjetunió]] tagköztársaságát képező [[Ukrajna|Ukrajnának]] adta. Miután a [[tengelyhatalmak]] 1941-ben megindították a Szovjetunió elleni háborút, az elvesztett északi rész visszakerült Romániához, de a [[II.második világháború]]t lezáró [[Párizsi békeszerződésbékeszerződések]] értelmében újból Ukrajna része lett [[Csernyivci terület]] néven. Déli része, amely lényegében megegyezik [[Suceava megye|Suceava megyével]], maradt Romániánál.
 
==Legfontosabb városai==
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Bukovina_(régió)”