„Hradec Králové” változatai közötti eltérés

[[1664]]-ben [[Königgrätzi Egyházmegye|Hradecen püspökséget]] alapítottak. A Szentlélek plébániatemplom így püspöki székesegyházzá vált, mely mellett hattagú káptalan működött. A püspöki tevékenység és a jezsuiták hatása alapján a város egyre inkább barokk jelleget kapott. Ezen hatások idejében épült meg a monumentális Mária Mennybemenetele templom a főtéren, illetve mellette a püspöki palota, a [[I. Kelemen pápa|Szent Kelemen]] kápolna, az új pestis oszlop, illetve az egykori vár területén a [[Nepomuki Szent János]] templom. A következő viharos építkezési fázist a [[hétéves háború]] hozta a városnak. Ennek vége felé azonban [[1762]]-ben a városnak csaknem a fele leégett a poroszknakporoszoknak köszönhetően. [[II. József magyar király|II. József]] a poroszoktól fenyegetve, a városban erődítmény építését határozta el. Az építkezés [[1766]]-ban kezdődött meg és [[1789]]-ig tartott, melynek hatására két elővárost is le kellett bontani. A lakosságot az ekkor alapított [[Nový Hradec Králové]], [[Kukleny]], [[Farářstvo]], [[Pouchov]] falvakba telepítették. Az erőd mellé egyéb kiegészítő épületeket is építettek, melyek egy része máig fennmaradt. A [[II. József magyar király|II. József]] idejében jelentkező germanizáció a városnak német jelleget kölcsönzött. Ennek ellenére erős nemzeti mozgalom bontakozott ki Hradecen (ezt Bohuslav Balbín, Stanislav Vydra a város szülötteinek nevei fémjelezték). A [[19. század]] első felében a cseh nemzeti ébredés korában a cseh nemzeti élet a helyi színház, gimnázium, [[Szeminárium (papnevelő intézet)|szeminárium]] és a Jan Pospíšil könyvkiadó körül zajlott. Jan Pospíšil a kor több neves cseh szerzőjével és tudósával állt kapcsolatban, köztük a helybeli [[Václav Kliment Klicpera]] drámaíróval, Jozef Chmela professzorral, Josef Liboslav Ziegler pappal, illetve az ország távolabbi részeiről származó Václav Hankával és Rettigával, de nem hiányozhattak innen a szlovák [[Ľudovít Štúr|Stúr Lajos]] és [[Jozef Miloslav Hurban|Hurban József]] sem. Ekkoriban tanultak a hradeci gimnáiumban: [[Václav Hanka]], [[Josef Jaroslav Langer]], [[Josef Kajetán Tyl]], [[Karel Jaromír Erben]], [[František Škroup]] is. Az "Arany sashoz" nevű színházben Václav Kliment Klicpera által szervezett cseh nyelvű darabokat játszottak. [[1848]]-ben a városban nemzeti század alakult, melyről [[Josef Mánes]] készített festményt. [[1851]]-ben Hradec önálló város lett és megválasztották első polgármesterét is Ignác Lhotský professzor személyében. A város újabb gazdasági előnyökre próbált szert tenni. Így érték el, hogy [[1857]]-ben megépült a vasút, majd nem sokkal ezután egymást követve épült meg a cukorgyár, gépgyár, gázgyár, zálogház és takarékpénztár. A [[Bach-korszak]] a nemzeti megújhodást egy rövid időre megszakította, de a 60-as években a nemzeti mozgalom ismét felvirágzott. A városban a nemzeti élet szervezői voltak a Kukleny-i František Cyril Kampelík orvos, Kristian Stefan és Václav František Červený vállalkozó, a Cseh méhész szerkesztője. [[1864]]-ben alakult meg Hradecen a világhírű [[Petrof|Antonín Petrof]]-féle zonogoragyár.