„Halhín-goli csata” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
aNincs szerkesztési összefoglaló |
|||
30. sor:
Míg a japán csapatok szinte egész [[Belső-Mongólia|Belső-Mongóliát]] bekebelezik, addig a [[Mongol Népköztársaság]] egyre nagyobb ütemben korszerűsíti hadseregét. Az állami költségvetésből 1934-ben 34,7% jutott hadi kiadásokra, addigra 1938-ra békeidőben aránytalanul magas szintet ért el (52,5%).
A frissen elfoglalt Belső-Mongóliát a japánok katonai közigazgatás alá vonták, megszervezték a lakosságot, és egyre erősebben támogatták [[Dzsingisz kán]] kultuszát (ettől remélték, hogy elnyerik a mongolok lojalitását), emellett fontos katonai bázisokat építettek, kiépítették a telefonhálózatot, utakat és vasutakat hoztak létre, melyek arra voltak hívatottak, hogy segítsék a csapatösszevonásokat [[Mongólia]] keleti és a Szovjet-Távol-Kelet déli oldalán.
A határincidensek és a növekvő háborús veszélyt figyelembe véve a korábbi gazdasági és politikai fejlődésnek köszönhetőn Mongólia és Szovjetunió 1936 márciusában kölcsönös segélynyújtási és barátsági szerződést köt, miután nem tudták rendezni a határon kialakult helyzetet a japán és a mandzsukuói képviselőkkel. Ezt megelőzően 1936. március 1-jén [[Sztálin|J.V. Sztálin]] R. Howard amerikai újságírónak adott interjújában kijelenti, hogy minden körülmények közt segít Mongóliának egy esetleges támadás során.
| |||