A korábban '''Villány-Siklósi''', ma már csak Villányinak nevezett borvidék úttörő szerepet játszott a magyar borászat újjászületésében. [[Magyarország]] egyik legfejlettebb borvidékebortermő vidéke ez. Sikerét egyesek a nagyüzemi termelés alatt összeszokott kiváló szakembereknek, mások az idetelepült [[Dunai svábok|svábok]] kitartásának tulajdonítják. A Villány-Siklósi borvidék esetében két nagy településhez kötődő, eltérő arculatú termesztésről beszélünk. [[Villány]] tüzes vörösborairól és modern technológiájáról híres, míg [[Siklós]] kissé háttérbe szorult fehérboraival. Legdélibb fekvésű borvidékünkön 2100 [[hektár]]on termesztik a [[szőlő]]t. [[Szubmediterrán éghajlat]]a kiváló körülményeket teremt a szőlő érleléséhez, mely szintén fontos tényezője a borvidék sikereinek. Ez hazánk legmelegebb, legnaposabb borvidéke, hosszú száraz nyarakkal és tenyészidővel. Talaja a Villányi-hegység [[mészkő (kőzet)|mészkövére]] rakódott vörös [[agyag]]gal és barna erdőtalajjal keveredő [[lösz]].
