„Bethlen-kormány” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Bottal végzett egyértelműsítés: Bethlen István –> Bethlen István (politikus) |
|||
4. sor:
[[Fájl:Bethlen-kormány 1921-8.JPG|thumb|300px|right|Bethlen-kormány]]
Az [[I. világháború]]t követően az ország gazdasága összeomlott, a [[trianoni békeszerződés]]ben Magyarország elvesztette területének több mint 2/3-át, köztük a legfontosabb bányászati központokat is. A kommunista [[Tanácsköztársaság]] bukása utáni időszakban négy kormány is alakult, de mind a négy csak rövid ideig volt hatalmon. Végül [[1921]]. [[április 14.|április 14]]-én [[Horthy Miklós|Horthy]] kormányzó [[Bethlen István (politikus)|Bethlen Istvánt]]
Bethlen fő feladatának a gazdaság és a társadalom stabilizálását tekintette (innen kapta a „nagy konszolidátor” jelzőt). Még 1921-ben titokban kiegyezett a szociáldemokratákkal. A [[Bethlen–Peyer-paktum]] néven emlegetett egyezmény értelmében a szocialisták felhagytak a hatalomellenes izgatással és a tömegsztrájkok szervezésével (ami nagyban hozzájárult a közhangulat csillapodásához, valamint a gazdaság újraindítását is gyorsította), cserébe újra legálisan működhettek, s a választásokon is újra indulhattak (amiken innentől kezdve rendre be is jutottak a törvényhozásba, illetve az önkormányzatokba). A kormány [[1924]]-ben életra hívta a [[Magyar Nemzeti Bank]]ot és a [[Népszövetség]]től szerzett 250 millió korona hitelt. [[1927]]. január 1-jei hatállyal bevezette a [[magyar pengő|pengő]]t az egyre súlyosabban elértéktelenedő [[magyar korona]] helyett, valamint új vámrendszert dolgozott ki. Ezt követően kötelező nyugdíj és betegbiztosítást vezetett be. Kultuszminisztere, [[Klebelsberg Kunó]] segítségével megreformálta az oktatási- kulturális- és kutatási közintézményeket.
| |||