Wikipédia

„Az öt sola” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
a kisbetűsítés
10. sor:
 
== Sola Scriptura ==
Az ''egyedül a Szentírás'' elve szerint a [[Biblia]] Istennek az egyedüli ihletett és hiteles szava, a keresztyén tanítás egyetlen forrása. Ez az isteni szó mindenki számára hozzáférhető, azaz mindenki számára érthető a Szentírás és az egyben önmagát magyarázza<ref>Második Helvét Hitvallás, [http://www.reformatus.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=1166 II. rész]</ref>. A nézet, hogy a Biblia nem igényel más magyarázót önmagán kívül, ellentétben áll a római katolikus hagyományokkal, mely azt tanítja, hogy a Bibliát kizárólag apostoli hatalommal vagy a Szentíráshoz fűződő és azt értelmező hagyomány (szenthagyomány), mint forrás (a kettő együttes neve: hitletétemény)<ref>Magyar katolikus lexikon: [http://lexikon.katolikus.hu/S/sola%20Scriptura.html sola Scriptura.]</ref> alapján lehet magyarázni. A Katolikuskatolikus Egyházbanegyházban erre a hatalomra [[Római katolikus egyház#A hit forrásai|Tanítóhivatalként]] hivatkoznak, mely a világ püspökeinek testületében van jelen, közösségben a pápával.
 
A ''sola'' jelző és a ''scriptura'' főnév alanyeset helyett határozói esetben van, annak kifejezésére, hogy a Biblia nem Istentől függetlenül, önmagában áll, hanem Isten eszköze, mely által felfedi önmagát Krisztuson keresztül (solus Chrsitus vagy solo Christo) a mi megváltásunk érdekében.
23. sor:
A ''sola fide'' elve azt mondja ki, hogy a megigazulást (ami a protestáns szóhasználatban „Isten által igaznak nyilvánítást” jelent) kizárólag hit által nyerhetjük el, bármilyen jó cselekedet szükségessége és hozzáadása nélkül. A korai protestáns teológia szerint a jó cselekedetek bizonyítékai és nem előfeltételei a hitnek.
 
Ezt az álláspontot a Katolikuskatolikus Egyházegyház félreértelmezésnek tartja, szerintük a „megigazulás” kifejezés jelentését kellene összehasonlítani<ref name="megigazulás">Magyar katolkuskatolikus lexikon: [http://lexikon.katolikus.hu/M/megigazul%C3%A1s.html megigazulás]</ref>. Mindkét fél egyet ért abban, hogy a kifejezés Krisztus érdemei és a bűnösök közötti kapcsolatot írja le, nem pedig a bűntelenség kinyilvánítását; Luther a ''simul justus et peccator''<ref>http://en.wikipedia.org/wiki/Theology_of_Martin_Luther#Simul_justus_et_peccator</ref> (egyszerrre megigazult és bűnös) kifejezést használta. A római katolicizmus a megigazulást Isten életének az ember felé való közlésében látja, amely megtisztítja a bűntől és valóságosan Isten fiává teszi, így ez nem csupán a kinyilvánítása a megigazulásnak, hanem a lélek valójában igazzá lesz.
 
A protestánsok szerint ez az ő tanításuk félreértelmezése. Luther azt tanította, hogy a hit nem egy emberi reakció, hanem Isten munkája a kegyelem eszköze által<ref>Dr. Martin Luther [http://www.freeweb.hu/iratok/egyhtori/luther/irasok/LUT_KISK.HTM Kis kátéja, A harmadik hitágazat a megszentelésről]</ref>. A hit Isten igazsága bennünk, mely az Ige és a sákramentumok által valósul meg bennünk<ref>Dr. Martin Luther [http://www.freeweb.hu/iratok/egyhtori/luther/irasok/LUT_KISK.HTM Kis kátéja, Az Oltáriszentség]</ref>. Az isteni Törvény és az Evangélium azon dolgozik, hogy megölje a bűnös ént és létrehozza az új teremtést bennünk. Ez az új teremtés bennünk Krisztus hite. Ha ez a hit nincs meg bennünk, akkor istentelenek vagyunk. A búcsú és az emberek imái semmit sem adnak ehhez hozzá, mivel semmik, azaz semmit sem érnek<ref>Második Helvét Hitvallás, [http://www.reformatus.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=1166 XV. rész]</ref>. Mindenkinek van egy hite, általában a saját magában való hit, ezért van szükségünk Istenre, hogy folyamatosan rombolja ezt az önigazult hitet és helyette adja Krisztus életét. Arra a hitre van szükségünk, ami Istentől jön a Tövényen és az Evangéliumon, az Igén és a Sákramentumokon keresztül. A [[reformáció]] alapdokumentumában, a [[Luther Márton 95 tétele|95 tételben]] Luther azt írta: 1. „Mikor Urunk és Mesterünk azt mondta: "Térjetek meg!" - azt akarta, hogy a hívek egész élete bűnbánatra térés legyen (Mt 4,17).” és 95. „és abban bízzanak, hogy inkább sok szorongattatáson át, mintsem a béke biztonságán át jutnak be a mennybe (ApCsel 17,22).”
 
A valódi különbség a protestáns és a katolikus álláspont között a megigazulásról tehát nem az „igaznak nyilvánítás” és az „igazzá tevés” között van, hanem az eszközben, ami által valaki megigazul. A katolikus teológiában a jó cselekedetek érdemeket adnak hozzá a hithez az üdvösség érdekében, míg a protestáns teológiában a jó cselekedetek a megnyilvánulásai és a bizonyítékai egy valóban megigazított és helyreállított hívő életének, aki ezt egyedül hit által (''sola fide'') kapta meg. A tényleges hatásos eszközök, melyek által egy ember megigazul egy további alapvető eltérés a katolikus és a protestáns hit között. A katolikus teológiában a lélek megigazulást létrehozó eszközök a szentségek és a keresztség. A keresztségben, még a csecsemők számára is, a megigazulás és megszentelődés kegyelme belekerül a lélekbe és az adott személyt megigazítja még az előtt, hogy az illető gyakorolta volna a saját hitét (vagy egy megkeresztelt csecsemő esetében még azelőtt, hogy meg lenne a lehetősége arra, hogy az értelmével megértse az Evangéliumot és arra hitével válaszoljon). A katolikus teológiában a hit nem előfeltétele a megigazulásnak. A katolikus tanítás szerint a keresztség ''„ex opere operato”''<ref>Magyar katolkuskatolikus lexikon: [http://www.lexikon.katolikus.hu/E/ex%20opere%20operato.html ex opere operato]</ref> működik, azaz „magából a szentségi cselekményből” fakad annak kegyelmi hatása és így hatékony és egyben elégséges tett a megigazulás eléréséhez. A protestáns teológia szerint az egyén hite feltétlenül szükséges és önmagában hatásos és elégséges válasza az egyénnek, ami így a megigazulást eredményezi.
 
A kétféle megközelítés eltérését katolikus oldalról a [[tridenti zsinat]] fogalmazta meg részletesen az 1547. január 13-ai ''Decretum de justificatione'' című dokumentumában.<ref>Catholic Encyclopedia: [http://www.newadvent.org/cathen/08573a.htm Justification]; Schaff VII: [http://www.ccel.org/ccel/schaff/hcc7.ii.i.vii.html Justification by faith.]</ref> [[Kálvin János|Kálvin]] a tridenti zsinat ellen írott művében (1547) kiállt a hit általi megigazulás tana mellett.<ref>Schaff VIII: [http://www.ccel.org/ccel/schaff/hcc8.iv.xv.iii.html The Anti-Papal Writings. Criticism of the Council of Trent. 1547.]</ref>
36. sor:
A katolikus egyház tanítása szerint, az egyén [[szabad akarat]]ából személyesen közreműködik saját üdvözülésében.<ref>Catholic Encyclopedia: [http://www.newadvent.org/cathen/13407a.htm Salvation.]</ref> Ezért bár egyesek úgy tartják, hogy ez a tan a „cselekedetek általi megigazulással” áll szemben és így az érdemek római katolikus tanításának mond ellent, így, ebben a formájában nem áll szemben a katolikus állásponttal, sőt az a nézettel, miszerint a kegyelem valóságosan és minden esetben Isten ajándéka, mindkét fél egyet ért<ref name="megigazulás"/>.
 
A tanításbeli különbség túlnyomórészt két tényben rejlik. Egyrészt abban, hogy Isten az egyedüli cselekvő a kegyelem gyakorlásában (más szavakkal a kegyelem az ember közreműködése nélkül is mindig hatékony)<ref>Heidelbergi káté, [http://www.reformatus.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=1165 59. kérdés]</ref>. Másrészt abban, hogy az ember nem tud közreműködni a kegyelem megnyilvánulásában semmilyen saját, maga a kegyelem alatt véghezvitt cselekedete által úgy, hogy érdemei által még több kegyelmet szerez magának<ref>Dr. Martin Luther [http://www.freeweb.hu/iratok/egyhtori/luther/irasok/LUT_KISK.HTM Kis kátéja, A Miatyánk, Ötödik kérés]</ref> (ami római katolikus egyház tanítása szerint lehetséges)<ref>Magyar katolkuskatolikus lexikon: [http://lexikon.katolikus.hu/M/megigazul%C3%A1s.html] megigazulás</ref>, azaz egyedül Isten tesz bármit is a bűnös megmentése érdekében, mi ezt csak hívő szívvel elfogadhatjuk.
 
== Solus Christus ==
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Az_öt_sola”