„Gerincesek” változatai közötti eltérés

A '''gerincesek''' ''(Vertebrata)'' közé olyan [[kétoldali szimmetriájú állatok|bilaterális szimmetriájú]], [[embrió|embrionális]] állapotban szelvényes jellegeket mutató, [[újszájúak|újszájú]] ''(Deuterostomata)'' állatokat sorolunk, amelyeknél az [[egyedfejlődés]] korai szakaszában megjelenő [[gerinchúr]] ''(chorda dorsalis)'' indukáló hatására ([[neuruláció]]) [[ektoderma|ektodermális]] [[csőidegrendszer]], valamint ennek védelmére [[mesoderma|mezodermális]] eredetű [[gerincoszlop]] ''(columna vertebralis)'' és [[koponya]] ''(cranium)'' alakul ki. A csigolyák közötti [[porc]]ok közepe ''(nucleus pulposus)'' a gerinchúr maradványa. A szelvényes jelleg főként egyes halak vázizomzatában látható jól. Jellegzetes látószervük a páros [[hólyagszem]], amely egyes [[faj]]oknál visszafejlődhet. A gerincesek [[másodlagos testüreg]]ű ''(Deuterocoelomata)'' állatok. Zárt keringési rendszerük van, kettő, három vagy négy üregű [[szív]]vel, amely a hasi oldalon (ventrálisan) elhelyezkedő [[sinus pericardialis]]ban található.

 

 

Legközelebbi rokonaik a [[Előgerinchúrosok|Zsákállatok]] (elő-gerinchúrosok, ''Urochordata'' vagy ''Tunicata)'' és a [[lándzsahalak]] (fej-gerinchúrosok, ''Cephalochordata)'', amelyekkel együtt a [[gerinchúrosok]]at alkotják. Az első gerinchúros állatok már a [[prekambrium]]ban megjelentek, de az első gerinces leletek ''([[Myllokunmingia|Myllokunmingia fengjiaoa]]'' és ''[[Haikouichthys|Haikouichthys ercaicunensis]])'' csak a felső [[kambrium]]ból (kb. 530-500 millió éve) ismeretesek.