„II. Blanka navarrai királynő” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Peadar (vitalap | szerkesztései)
kieg
Peadar (vitalap | szerkesztései)
nyelvhelyesség
72. sor:
Blanka hercegnőt édesanyja személyesen kísérte el [[Kasztília|Kasztíliába]], ahol elsőfokú unokatestvérének,<ref>Blanka navarrai hercegnő apja, [[II. János aragóniai király|II. János]] és [[IV. Henrik kasztíliai király|Henrik]] asztúriai herceg anyja, [[Aragóniai Mária kasztíliai királyné|Mária]] aragón hercegnő ([[1396]]–[[1445]]) testvérek voltak.</ref> a kasztíliai trónörökös, [[IV. Henrik kasztíliai király|Henriknek]], Asztúria hercegének, a későbbi ''IV. Henrik'' királynak a felesége lett [[1440]]. [[szeptember 15.|szeptember 15]]-én [[Valladolid]]ban. I. Blanka királynő ekkor az édesanyja, [[Kasztíliai Eleonóra navarrai királyné|Eleonóra]] kasztíliai infánső hazájában maradt Blanka hercegnő házasságkötése után is, és kisebb körutazást tett az országban, és itt érte a halál [[Santa María la Real de Nieva]] városában a Nuestra Señora de la Soterraña kolostorában [[1441]]. [[április 1.|április 1]]-jén.
 
Blanka hercegnő házassága gyermektelen maradt, és éppen ennek okán megsemmisítettéksemmisítették meg a házasságukat Henrik asztúriai herceggel [[1453]]. [[május 11]]-én, és Blanka hercegnőt hazaküldték [[1453]]. novemberében. Férje a következő évben, apja, [[II. János kasztíliai király]] halála után [[1454]]. [[július 22]]-én ''IV. Henrik'' néven foglalta el a kasztíliai trónt, de nagybátyja és egykori apósa, Blanka apja, II. János navarrai király kihasználta lánya szégyenét,. hiszenUgyan ebben a korban a nőt hibáztatták a gyermektelenségért, ésde a navarrai király a férjet tekintette felelősnek, hogy nem születtek gyermekek, hiszen nyilvánvalóvá vált, hogy a házasságot nem hálták el, melyet János király Henrik impotenciájával magyarázott,. deEmellett felmerült Henrik [[homoszexualitás]]a is. Blanka azonban a válás ellenére is jó viszonyt ápolt volt férjével, ésvalmint elsőfokú unokatestvérével, és a segítségét kérte az apja elleni küzdelemben, miután Blanka és bátyja, [[IV. Károly navarrai király|Károly]] vitatták apjuk trónigényét,. hiszenUgyanis az őket illette anyjuk, Blanka királynő jogán. Húguk, [[I. Eleonóra navarrai királynő|Eleonóra]] infánsnő viszont apjuk mellé állt. Károly halála után önmagát tekintette jogos királynőnek [[1461]]. [[szeptember 23]]-tól, de húga fogságba vetette [[1462]]-ben, és a férje, [[IV. Gaston foix-i gróf]] uralma alatt álló [[Béarn]]ban raboskodott, előbb Orthez,<ref>Orthez [[okcitán nyelv|occitánul]]: ''Ortès''.</ref> majd Lescar várában. [[1464]]. [[december 2]]-án állítólag húga, Eleonóra parancsára megmérgezték. Miután válása után nem ment többé férjhez, és gyermekei nem születtek, így Eleonóra örökölte a jogait, aki [[1479]]-ben rövid időre ténylegesen [[Navarra uralkodóinak listája|Navarra királya]] lett apjuk halála után.
 
==Jegyzetek==