„Arlon” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
57. sor:
== Története ==
A római hódítást megelőző időkben a környéket a [[Treveri]] nevű kelta-germán törzs lakta. A települést Kr. e. 52-ben a rómaiak alapították ''Orolaunum'' néven, [[Tongeren]] és [[Tournai]] városokkal együtt a legrégibb belga városok közé tartozik. Kr.u. 46-ban a római úthálózatban a település lett a [[Reims]]-[[Trier]] és a Tongeren-[[Metz]] útvonalak találkozási pontja. A
A 10. században Arlon és környékén a 9. században [[Arloni Grófság|grófságot]], később őrgrófságot alakítottak ki. 1060-ban az első ismert arloni gróf, Walerán a Knipchen dombon építette fel kastélyát. A késő középkorban a grófság [[Limburg]]gal [[perszonálunió]]t alkotott, majd 1214-től [[Luxemburg]] része lett.
1839-ben Luxemburg felosztásakor a grófságot egy belga és egy nagyhercegségi részre osztották. A belgákhoz került területet - bár lakossága a luxemburgit beszélte - hozzácsapták a francia nyelvű Luxemburg tartományhoz. A terület megosztásához az adott okot, hogy a belga részen nem volt egy olyan nagyobb város, ami a tartományi székhely funkciót el tudta volna látni. Ugyanakkor a város fekvése stratégiailag is nagyon értékes az észak-déli közlekedés szempontjából a [[Bastogne]]-Arlon-Attert vonalon, és ez az út biztosította a Belga Királyság számára a 19. században a legrövidebb kapcsolatot [[Longwy]] és [[Liège]] között. A következő években Arlonban közigazgatási épületek, bíróságok, múzeumok épültek és bővültek a város közúti kapcsolatai. 1976-ban Autelbas, Bonnert, Fouches, Guirsch, Heinsch és Toernich helységeket csatolták hozzá.
| |||