Arlon város Belgiumban. Luxemburg tartomány és Arlon járás székhelye. Franciául Arlon, flamandul Aarlen, németül Arel. Lakosainak száma 26.000 (2005). Idegenforgalmi központ Belgium délkeleti részén. A városban és környékén franciául beszélnek, de elvétve még hallani a kihalóban lévő moselfrank dialektust is.

Arlon
Arlon címere
Arlon címere
Arlon zászlaja
Arlon zászlaja
Közigazgatás
Ország Belgium
Régió Vallónia Vallónia
Közösség A belgiumi francia közösség zászlója Belgiumi Francia Közösség
Tartomány Luxembourg tartomány zászlója Luxembourg
Járás Arlon
Polgármester Raymond Biren
Körzethívószám 063
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség30 818 fő (2022. jan. 1.)[1]
Férfi 49,61%
Nők 50,39%
Népsűrűség224 fő/km2
Kor szerinti eloszlás (2006)
0–19 22,02%
20–64 63,39%
65 felett 14,58%
Más nemzetiségűek 9,38% (2006. július 1.)
Gazdaság
Munkanélküliségi ráta10,6% (2006. január 1.) %
Átlagos éves jövedelem 14 500 €/fő (2003)
Földrajzi adatok
Terület118,64 km2
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 49° 41′ 01″, k. h. 5° 49′ 00″Koordináták: é. sz. 49° 41′ 01″, k. h. 5° 49′ 00″
Arlon weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Arlon témájú médiaállományokat.

Földrajzi helyzete szerkesztés

A város a tengerszint felett 404 m magasságban a Semois folyó partján, a Luxemburgi Nagyhercegség határához közel, Brüsszeltől 190 km-re délkeletre fekszik.

Története szerkesztés

A római hódítást megelőző időkben a környéket a Treveri nevű kelta-germán törzs lakta. A települést Kr. e. 52-ben a rómaiak alapították Orolaunum néven, Tongeren és Tournai városokkal együtt a legrégibb belga városok közé tartozik. Kr.u. 46-ban a római úthálózatban a település lett a Reims-Trier és a Tongeren-Metz útvonalak találkozási pontja. A városban feltárt gall-római maradványok, szobrok, emlékművek is tanusítják, hogy a város jelentős hasznott húzott kedvező fekvéséból, élénk kereskedelmi tevékenység folyt. A 3. századi germán invázió megszakította ezt a fejlődést, annak ellenére, hogy a város lakói még egy védelmi rendszert is kiépítettek a város köré (a fal egyik maradványa ma is látható).

A 10. században Arlon és környékén grófságot, később őrgrófságot alakítottak ki. 1060-ban az első ismert arloni gróf, Walerán a Knipchen dombon építette fel kastélyát. A késő középkorban a grófság Limburggal perszonáluniót alkotott, majd 1214-től Luxemburg része lett.

1839-ben Luxemburg felosztásakor a grófságot egy belga és egy nagyhercegségi részre osztották. A belgákhoz került területet – bár lakossága a luxemburgit beszélte – hozzácsapták a francia nyelvű Luxemburg tartományhoz. A terület megosztásához az adott okot, hogy a belga részen nem volt egy olyan nagyobb város, ami a tartományi székhely funkciót el tudta volna látni. Ugyanakkor a város fekvése stratégiailag is nagyon értékes az észak-déli közlekedés szempontjából a Bastogne-Arlon-Attert vonalon, és ez az út biztosította a Belga Királyság számára a 19. században a legrövidebb kapcsolatot Longwy és Liège között. A következő években Arlonban közigazgatási épületek, bíróságok, múzeumok épültek és bővültek a város közúti kapcsolatai. 1976-ban Autelbas, Bonnert, Fouches, Guirsch, Heinsch és Toernich helységeket csatolták hozzá.

2004-ben a város, mint a Marc Dutroux gyilkossági ügy bírósági tárgyalásának helyszíne, tett szert szomorú nemzetközi nyilvánosságra.

Látnivalók szerkesztés

 
Jupiter istennek szentelt gall-római oszlop másolata a város főutcáján

Arlon számos látnivalót kínál, mint az óvárosban a Grande Place és a Place Leopold, továbbá a 17. században épült Szent Donát templom; a neogótikus Szent Martin templom 1914-ből, melynek nagy orgonája 52 regiszteres. A Grand Rue elején található egy gallo-román oszlop másolata, amelyet Jupiter istennek szenteltek (az eredeti a régészeti múzeumban található).

A Luxembourgi Régészeti Intézet (L'Institut Archéologique du Luxembourg[2]) üzemelteti az arloni régészeti múzeumot,[3] amelyben Belgium egyik legnagyobb régészeti gyűjteménye kapott helyet és fontos gall-római antik gyűjteménnyel rendelkezik. A múzeumban számos római szobor és a meroving korból származó sírmellékletek találhatók.

A városban még ma is látható a gall-római korból (Kr.u. 3. század) származó városfal egy maradványa, amely az egyik legrégebbi erődítmény egész Belgiumban.[4] A fal maradványai a Rue des Ramparts utcában tekinthetők meg.

További látnivaló még az 1865-ben épült zsinagóga és a vasútállomás épülete 1885-ből.

Közlekedés szerkesztés

Arlon a fontos Brüsszel-Namur-Luxemburg vasútvonalon fekszik. A vasútállomás naponta kb.110 szerelvényt fogad.

Az Athus-Meuse vonal kapcsolja Arlont Athuson, Rodange-on (Luxemburg), Bertrixon, Libramont-n és Dinant-oon keresztül a namuri agglomerációhoz.

Testvérvárosok szerkesztés

A város híres szülöttei szerkesztés

 
A Szent Martin templom

Jegyzetek szerkesztés

  1. Population par lieu de résidence, nationalité (Belge/non-Belge), état civil, âge et sexe
  2. L'Institut Archéologique du Luxembourg
  3. Le Musée Archéologique. [2017. július 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. október 9.)
  4. Arlon Museum & Galleries (Belgian Tourist Office). [2011. december 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. szeptember 5.)

Fordítás szerkesztés

  • Ez a szócikk részben vagy egészben az Arlon című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források szerkesztés

További információk szerkesztés

A Wikimédia Commons tartalmaz Arlon témájú médiaállományokat.