Főmenü megnyitása

Arlon járás egyike a belgiumi Luxembourg tartományban található öt járásnak. A járás területe 317,28 km², lakossága 56392 fő (2008. január 1-jei adat), egyike Belgium legritkábbak lakott területeinek.[4] A járás központja Arlon város.

Arlon járás (Arrondissement Arlon)
Arlon járás térképe
Arlon járás térképe
Közigazgatás
Ország Belgium
Régió Vallónia Vallónia
Közösség A belgiumi francia közösség zászlója Francia Közösség
Tartomány Luxembourg tartomány zászlója Luxembourg
Települések száma 5
(résztelepülés: 21)
Alapítás éve1823
Népesség
Teljes népesség62 202 fő (2018. jan. 1.)[1] +/-
Férfi 27942
Nők 28449
Népsűrűség178 fő/km2[3]
Kor szerinti eloszlás (2008)
0–19 22,90%
20–64 62,39%
65 felett 14,71%
Más nemzetiségűek 12,17%
Gazdaság
Munkanélküliségi ráta10,68 %
Átlagos éves jövedelem 15914 euro/fő
Földrajzi adatok
Terület317,28 km2
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Arlon járás (Belgium)
Arlon járás
Arlon járás
Pozíció Belgium térképén
é. sz. 49° 41′, k. h. 5° 47′Koordináták: é. sz. 49° 41′, k. h. 5° 47′

A járás területe megegyezik a franciául Pays d'Arlon néven ismert, Luxemburg nagyhercegséggel szomszédos körzettel, ahol a lakosság hagyományosan a luxemburgi nyelvet beszélte, az idősebb korosztály még ma is azt használha a hétközbapokban.

TörténeteSzerkesztés

Az arloni járást 1823-ban hozták létre az Arlon és Messancy kantonok, Luxemburg járás egyesítésével, illetve a korábban Neufchâteau és Diekirch járásokhoz tartozó települések idecsatolásával. 1843-ban, a holland-belga határ végleges kijelölésekor a járástól 18 települést elcsatoltak. 1906-ban került sor a belga Aubange és a francia Halanzy települések közötti határ végleges kiigazítására. A járás határát utoljára 1977-ben a belga közigazgatási reform során módosították, amikor Meix-le-Tige és Hachy településeket Virton járáshoz csatolták.

A járás településeiSzerkesztés

A népesség alakulásaSzerkesztés

 


  • Forrás:1806 és 1970 között=népszámlálások; 1980 után= lakosok száma január 1-jén a népességnyilvántartóban

Helyi kultúraSzerkesztés

 
A Pays d'Arlon térség zászlója

Az arloni járás nem csak elvont, adminisztratív egység, hanem egy sajátos kulturális régió is: a járás határain megegyeznek a luxemburgni nyelvjárás nyugati határával. A 19. századi felmérések alapján a lakosság túlnyomó része a német nyelvi közösséghez tartozónak érezte magát. Azonban a tartomány és a járás adminisztratív nyelve a francia volt és lassan megindult a francia kultúra és nyelv térhódítása. Ehhez még hozzájárult a francia piacra termelő helyi acélipar, illetve a közelben található Longwy francia város, ahol az arloni járás számos lakója talált munkát. Az első és a második világháború utáni németellenes érzések eredményeként a helyi lakosok végleg eltávolodtak a német kulturális gyökerektől: 1910 és 1920, illetve 1930 és 1947 között a németajkú lakosság aránya drámaian csökkent.

A legutolsó, 1947-es nyelvi felmérés eredményeként, amikor a lakosság nagy többsége francia anyanyelvűnek regisztrált, a nyelvi határok 1962-es kijelölésekor a tartományban nem kaptak kiváltságokat sem a német, sem a luxemburgi nyelvet beszélők. A luxemburgi nyelvet beszélők száma azóta is folyamatosan csökkent, bár napjainkban a szomszédos nagyhercegségben munkát vállaló belgáknál jelentős előnynek számít a nyelv ismerete.

1990. után a helyi luxemburgi kultúra elismertsége és támogatottsága ismét nőtt, számos településen az utcaneveket "visszaluxemburgiasították", azaz az eredeti luxemburgi nevet tüntetik fel. A helyi Arelerland a Sprooch[5] kulturális egyesület pedig nyelvtanfolyamot indított a luxemburgi nyelvet elsajátítani szándékozók részére.

Lásd mégSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

Ez a szócikk részben vagy egészben az Arrondissement Aarlen című holland Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Külső hivatkozásokSzerkesztés