„Rilai kolostor” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Luckas-bot (vitalap | szerkesztései)
a r2.7.1) (Bot: következő hozzáadása: sh:Rilski manastir
Hkbot (vitalap | szerkesztései)
a Bottal végzett egyértelműsítés: II. Mehmed –> II. Mehmed oszmán szultán
28. sor:
Bulgária a [[14. század]] végén az [[Oszmán Birodalom]] részévé vált, és az is maradt egészen [[1878]]-ig. Az új felettes hatalma az [[ipek]]i [[Szerbia|szerb]], majd annak [[1766]]-os megszűntével a [[konstantinápoly]]i patriarchátus lett. A török hódítás következtében, noha [[Oszmán szultánok listája|szultáni]] fermánokkal erősítették meg privilégiumait, a kolostor elvesztette korábbi hatalmát és befolyását, majd miután az 1400-as évek közepén kirabolták és felégették, a kolostori élet visszaszorult egy időre.
 
A [[15. század]] fordulóján aztán újjászületett a rilai spirituális és kulturális élet, melynek nyitányát az jelentette, amikor [[1469]]-ben Szent János ereklyéit a kolostorba szállították a lerombolt fővárosból, Turnovóból. Az elkövetkező évszázadokban a rilai kolostor a bolgár kultúra egyik centrumává vált, és erős kapcsolatokat épített ki az [[oroszország]]i, [[szerbia]]i, [[görögország]]i és [[Románia|román]] ortodox egyházakkal, de főleg az [[Athosz-hegy]]i szerb szerzetesekkel.[[Fájl:Rila 11.jpg|left|thumb|300px|Részlet a főtemplom gazdagon festett külső galériájából]] [[1466]]-ban például a szerzetesek külön [[II. Mehmed oszmán szultán|szultáni]] engedéllyel együttműködési szerződést kötöttek az athoszi [[Szent Panteleimon]]-kolostorral. (A dokumentum egy korabeli másolatát szintén a kolostori múzeum őrzi.) [[1558]]-ban pedig [[IV. Iván orosz cár|IV. (Rettegett) Iván]] cár külön engedélyével több szerzetes utazott orosz földre, és rengeteg adományt – pénzt, kegytárgyakat, miseruhákat és könyveket – gyűjtöttek a kolostor számára. A török időkben többször kirabolták és lerombolták az épületeket, de mindig újjáépítették őket.
 
A [[nacionalizmus|nemzeti ébredés]] korában, a [[18. század]] végén és a [[19. század]]ban a kolostor, mint a nemzeti kultúra bölcsője és őrzője, a [[Szláv népek|szláv]] nemzettudat szimbóluma, új lendületet vett a fejlődésben. Kegyes adományozók és egyszerű hívek, mesteremberek és művészek ezrei látogattak el Rilába. A részben leégett kolostorkomplexumot felújították és átépítették, amely ekkor nyerte el végleges arculatát. Bulgária felszabadulása után a kolostor további jogokat szerzett, és még ekkor is élen járt a bolgár kultúra fejlesztésében – a [[szekularizáció|szekuláris]] bolgár oktatást például az egyik rilai apát, [[Rilai Neofit|Neofit]] alapozta meg a 19. század közepén.