„Állam (dialógus)” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
100. sor:
A tizedik könyvben, Platón megfogalmazza a művészet elleni filozófiai kifogását: a művészek csupán a látszatot utánozzák, mindaz, amit utánoz, már maga is utánzat. A valódi dolgok, az ideák Isten alkotásai; a való dolgok a kézművesek alkotásai, a művész pedig műalkotások alkotója. És mivel az igazi létező az idea, az érzékelhető tárgy pedig ennek az utánzata, a lefektetett tárgy pedig ez utóbbit utánozza, tehát az utánzat utánzata, kevés köze van az igazsághoz. Ezért [[Homérosz]] is tudatlan – írja Platón.
A X. könyv következő részeiben Platón a lélek halhatatlanságával és túlvilági élet mítoszával foglalkozik. A lélek halhatatlanságát Platón a következő
A lélek a testtel való kapcsolata révén eltorzul, azonban mivel rokona az isteninek és a halhatatlannak és az örökkévalónak, a halál beálltakor, miután megszabadult a testtől, a torzulás elmúlik. A halál beálltakor az emberek megítéltetnek igazságos, illetve igazságtalan cselekedeteik szerint: „az istenek előtt nem marad rejtve sem az igazságos, sem az igazságtalan.”<ref>X. könyv ''Az igazságos evilági jutalma'' fejezet</ref>
| |||