„Rijswijki béke” változatai közötti eltérés

A '''rijswijki békeszerződések''', amelyeket [[1697]]. [[szeptember 20.]] és [[október 30.]] között kötöttek meg a hollandiai [[Rijswijk]] városban, lezárták a 1688–1697 között 9 éven át pusztító [[pfalzi örökösödési háború]]t (más neveken: az Augsburgiaugsburgi Ligaliga háborúját, vagy a Nagy Szövetség háborúját). A békeszerződéseket egyfelől [[XIV. Lajos francia király|XIV. Lajos]] [[Franciaország]]a, másfelől az ellene szervezett ''[[Augsburgiaugsburgi Ligaliga]]'' (illetve a belőle [[1689]]-ben alakult [[Nagy Szövetség]]) tagjai: a [[Német-római Birodalom]], a [[Hollandia|Holland Egyesült Tartományok]], [[Anglia]], [[Spanyolország]], a [[Savoyai Hercegség]] és [[Svédország]] képviselői kötötték meg. Francia forrásokra támaszkodó dokumentumok a '''ryswicki béke''' vagy '''ryswycki béke''' kifejezést használják, Rijswijk város francia névalakjával.

[[1685]]-ben [[XIV. Lajos francia király]] bejelentette igényét a [[Német-római Birodalom]]hoz tartozó [[Rajnai Palotagrófság]]ra (azaz a Pfalzi Választófejedelemségre). A Pfalz védelmére a két Habsburg uralkodó, [[I. Lipót magyar király|I. Lipót német-római császár]] és [[II. Károly spanyol király]], velük [[II. Viktor Amadé szárd–piemonti király|II. Viktor Amadé savoyai herceg]] [[1686]]-ban létrehozta az [[Augsburgiaugsburgi Ligaliga|Augsburgiaugsburgi Ligátligát]]. [[1688]] szeptemberében XIV. Lajos – kihasználva a török ellen harcoló [[Szent Liga (1684)|Szent Liga]] csapatainak lekötöttségét a magyar [[Délvidék]]en – felmondta az 1684-ben 20 évre megkötött [[regensburgi fegyverszünet]]i szerződést, és háborút indított a Pfalz megszerzésére. A háború során az Augsburgiaugsburgi Ligáhozligához további uralkodók csatlakoztak, akiknek érdekeit sértette Franciaország erőszakos és sikeres terjeszkedése: a [[Rajnai Palotagrófság|Pfalzi]], a [[Bajor Választófejedelemség|Bajor]], a [[Brandenburgi Választófejedelemség|Brandenburgi]] és a [[Szász Választófejedelemség]]ek, [[Portugália]], [[Svédország]] és a [[Hollandia|Hollandiai Egyesült Tartományok]] szövetsége, végül 1689-ben [[III. Vilmos angol király|III. (Orániai) Vilmos]] [[A Brit-szigetek uralkodóinak listája|angol király]] is. A franciaellenes ligát ettől kezdve „Nagy Szövetségnek” ''(Grand(e) Alliance)''-nak neveztek.

A kétfrontos háborúban lekötött I. Lipót császárnak – szövetségesei segítségével – sikerült lélegzetvételhez jutnia: a keleti fronton, [[A Szent Liga háborúja|a Szent Liga háborújában]] [[Savoyai Jenő]] [[zentai csata|zentai győzelmével]] (1697. szeptember 11.) és a [[karlócai béke|karlócai békével]] (1699. január 26.) sikerült lezárnia, a nyugati fronton, a [[Pfalzi örökösödési háború|Augsburgiaugsburgi Ligaliga háborújában]] is jelentős engedményeket tudott kicsikarni XIV. Lajostól, aki kénytelen volt belátni, hogy országa nem képes tartósan háborúzni egy erős európai nagyhatalmi szövetséggel szemben. A rijswijki békekötés a hadviselő felek teljes kimerülése nyomán jött létre, a fennálló nagyhatalmi ellentétek változatlanul fennmaradtak. A béke tehát nem lehetett tartós, a szemben álló felek erőt gyűjtöttek a következő összecsapáshoz.