„Bárczy István” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Hidaspal (vitalap | szerkesztései)
Vg (vitalap | szerkesztései)
4. sor:
A budapesti egyetemen szerzett jogi végzettséget, majd [[1889]]-től a fővárosnál dolgozott. [[1901]]-[[1906]]-ig a közoktatási ügyosztály vezetője volt, és a nevéhez fűződik a főváros iskolarendszerének újjászervezése. Megalapította a fővárosi Pedagógiai Szemináriumot, valamint a [[Népművelés]] című folyóiratot, amelynek szerkesztője is volt [[1901]]-[[1918]] között.
 
Az [[1906-os választások]]at követően felállt új közgyűlés [[június 1019.|június 1019-én]] [[Budapest polgármestere|Budapest polgármesterévé]] választotta. Polgármestersége alatt kerültek köztulajdonba a gáz- és az elektromos művek, illetve a [[Budapest villamoshálózata|villamosvasút]]. Városfejlesztési programja alapján számos iskola, lakás, szociális és kulturális intézmény épült. Mandátuma lejártakor, 19171918.április 10-benén [[Budapest főpolgármestere|főpolgármesterré]] választották, ezzel egy időben pedig főrendiházi taggá nevezték ki. A [[harmadik Wekerle-kormány]] lemondását követően Bárczy neve is felmerült, mint lehetséges új miniszterelnök, ezzel kapcsolatban többször is járt királyi kihallgatáson, a választás azonban végül nem rá, hanem [[Hadik János]]ra esett. Az emiatt bekövetkezett [[őszirózsás forradalom]] hatására 1919 januárjában Bárczy lemondott főpolgármesteri és minden politikai tisztségéről.
 
A [[Magyarországi Tanácsköztársaság]] bukása után , [[1919]]. [[november 25.|november 25-étől]] [[1920]]. [[március 14.|március 14-éig]] a [[Friedrich-kormány|Friedrich-]], illetve a [[Huszár-kormány]] igazságügy-miniszteri posztját töltötte be. 1920 és [[1931]] között országgyűlési képviselő is volt.<ref name=mel/> Előbb a Vázsonyi-féle [[Nemzeti Demokrata Polgári Párt]] színeiben (melynek vezetőségi tagja is volt 1921-es kilépéséig), majd függetlenként, különböző liberális listákról szerzett mandátumot.