Wikipédia

„I. János jeruzsálemi király” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Luckas-bot (vitalap | szerkesztései)
213 296 szerkesztés
a r2.7.1) (Bot: következő hozzáadása: tr:John de Brienne
Peadar (vitalap | szerkesztései)
56 000 szerkesztés
formai
4. sor:
Brienne-i János, II. Erard [[gróf]] másodszülött fia harmincas évei végén került a történelem porondjára. Eredetileg egyházi pályára szánták, ám őt jobban vonzotta a [[lovag]]i lét, és negyvenévnyi lovagi torna alatt jelentős hírnévre tett szert. [[1208]]-ban a [[Szentföld]]ről kérés érkezett [[II. Fülöp Ágost francia király|II. Fülöp Ágosthoz]], hogy jelölje ki egyik nemesurát a [[Jeruzsálemi Királyság]] örökösnőjének, Máriának férjéül, és a király Jánost választotta, ígérve, hogy támogatja majd [[jeruzsálem]]i uralkodásában. [[1210]]-ben létre is jött a frigy, János pedig Mária révén uralkodhatott a jeruzsálemi [[keresztes államok|keresztes államon]]. Itt [[1211]]-ben hatéves fegyverszünetet kötött a [[Szeldzsuk Birodalom|szeldzsuk]] szultánnál.
 
[[1212]]-ben elhunyt felesége, aki egy leányt ([[II. Izabella jeruzsálemi királynő|Izabella Jolán]]) hagyott maga után. János hamarosan újra nősült, arája az [[örmények|örmény]] Stefánia hercegnő volt. Az [[keresztes háborúk|ötödik keresztes hadjáratban]] ([[1218]]-–[[1221]]) sajnálatos módon háttérbe szorította őt a [[pápa (egyházfő)|pápai]] [[legátus]], és tanácsa ellenére nem kötötte meg a [[Damietta|Damiettánál]] vívott győztes csata után a szultán által felajánlott kedvező békét, így a hadjárat elbukott. Ezután a király nyugatra indult, hogy segítséget kerítsen. [[1223]]-ban találkozott [[III. Honorius pápa|III. Honorius]] pápával és [[II. Frigyes német-római császár|II. Frigyes]] császárral, aki eljegyezte lányát, a királyság örökösét, Izabellát. [[Itália]] után [[Franciaország]]ba és [[Anglia|Angliába]] utazott, ám nem kapott támogatást. Később [[Santiago de Compostela|Santiago de Compostelába]] zarándokolt, ahol elvette új feleségét, [[Kasztília]]i Berengáriát. Innen német területekre, majd ismét [[Róma|Rómába]] látogatott ([[1225]]), ahol II. Frigyes, immár a veje, követelte, hogy mondjon le javára a Jeruzsálemi Királyságról. A hetvenes éveiben járó száműzött király ezt meg is tette, de még elég aktív volt ahhoz, hogy bosszút álljon: a [[keresztes háborúk|hatodik keresztes hadjárat]] ([[1228]]-–[[1229]]) pápai csapatait Frigyes távollétében annak dél-itáliai birtokai ellen vezette.
 
== A Latin Császárság ura==
10. sor:
 
==Gyermekei==
*1. feleségétől, [[I. Mária jeruzsálemi királynő|I. Mária]] ([[1192]]‑–[[1212]]) [[Jeruzsálem királyainak listája|jeruzsálemi királynőtől]], 1 leány:
**[[II. Izabella jeruzsálemi királynő|Izabella Jolán]] ([[1212]]–[[1228]]), ''II. Izabella'' néven [[Jeruzsálem királyainak listája|jeruzsálemi királynő]], férje [[II. Frigyes német-római császár]] ([[1194]]–[[1250]]), 2 gyermek, többek között:
***[[IV. Konrád német király|Konrád]] ([[1228]]–[[1254]]), ''II. Konrád'' néven [[Jeruzsálem királyainak listája|jeruzsálemi]], ''I. Konrád'' néven [[Nápoly és Szicília uralkodói|szicíliai]] és ''IV. Konrád'' néven [[Német királyok listája|német király]]
*2. feleségétől, [[Stefánia örményjeruzsálemi hercegnőkirályné|Stefánia]]től ([[1195]] után–[[1220]]) örmény királyi hercegnőtől, [[I. Leó örmény király]] lányától, [[1219]]–[[1220]], örmény trónkövetelőtrónkövetelőtől, 1 fiú
**[[Brienne-i János jeruzsálemi királyi herceg|János]] ([[1216]]–[[1220]]) jeruzsálemi királyi herceg
*3. feleségétől, [[Kasztíliai Berengária jeruzsálemi királyné|Kasztíliai Berengária]] ([[1204]]–[[1237]]) kasztíliai és leóni hercegnőtől, [[Berengária kasztíliai királynő]]nek és [[IX. Alfonz leóni király]]nak a lányától, 4 gyermek:
**[[Brienne-i Mária konstantinápolyi latin császárné|Mária]] ([[1225]]–[[1275]]), férje [[II. BalduinBaldvin konstantinápolyi latin császár|II. Baldvin]] ([[konstantinápoly1218]]i–[[1273]]) [[Konstantinápolyi Latin Császárság|konstantinápolyi latin császár]] ([[1218]]–[[1273]]), 2 fiú, többek között:
***[[I. Fülöp címzetes konstantinápolyi latin császár|Courtenay Fülöp]] ([[1243]]–[[1283]]) címzetes [[konstantinápoly]]iKonstantinápolyi [[Latin Császárság|konstantinápolyi latin császár]]
**Alfonz (–[[1270]]), Eu grófja, felesége Lusignan Mária ([[1223]] körül–[[1260]]), Eu grófnője, 2 gyermek
**Lajos (–[[1297]]), Beaumont-en-Maine algrófja, felesége Beaumont-i Ágnes (–[[1301]]), 7 gyermek, többek között:
27. sor:
 
==Külső hivatkozások==
*[http://www.mittelalter-genealogie.de/_kreuzzuege/j/johann_1_koenig_kaiser_1237_brienne/johann_1_von_brienne_lateinischer_kaiser_1237.html Mittelalter-Genealogie/Johann I. von Brienne] – 2011. szeptember 25.
*[http://fmg.ac/Projects/MedLands/JERUSALEM.htm#JeanBriennedied1237 FMG/Jerusalem Kings Genealogy] – 2011. szeptember 25.
 
{{Jeruzsálemi király
35. sor:
|évek= 1210 – 1225 ('''társuralkodó''' és '''régens''')|
}}
 
{{Latin császár|
előző=[[II. Baldvin konstantinápolyi latin császár|II. Baldvin]]|
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/I._János_jeruzsálemi_király”