„Hajós József (filozófiatörténész)” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
aNincs szerkesztési összefoglaló |
|||
4. sor:
Középiskoláit Brassóban és [[Nagyenyed]]en végezte (1934–42), a [[Babeş–Bolyai Tudományegyetem|Bolyai Tudományegyetemen]] bölcseletből szerzett tanári oklevelet (1948), itt védte meg ''A wolffi lélektan Erdélyben'' című doktori értekezését (1974). Mint tanársegéd [[Logika|logikát]] adott elő a Bolyai Tudományegyetemen (1949–52), az Akadémiai Könyvkiadó kolozsvári szerkesztője (1955–58), majd tudományos kutató, 1966-tól főkutató az RSZK Akadémiája Kolozsvári Fiókjának filozófiai szakosztályán. Többnyire az erdélyi bölcselet múltjával foglalkozik. A kritika mint a hazai magyar filozófiatörténet legjobb ismerőjét, európai látókörű eszmetörténészt, lényeges mondandójú közírót tartja számon.
Irodalmi munkásságát [[Gaál Gábor (író)|Gaál Gábor]] mellett kezdte el az ''[[Utunk]]'' hasábjain. Számos cikkét és tanulmányát közölte – a fontosabbakat említve – a ''[[Korunk]]'' (''[[Thomas Paine]]''. 1959/9; ''Kezdeti filozófiai tájékozódások a Bethlen Kollégiumban''. 1972/7), ''Utunk'' (''A darwinizmus térhódítása Erdélyben.'' 1952/19; ''[[Mátrai Ernő]]''. 1954/46), ''[[Igaz Szó]]'' (Pascal és az írásművészet. 1962/8), ''[[Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények]]'' (Lessingiana. 1972/2), ''[[A Hét (
Írásai jelentek meg az [[Új Élet]], [[Vörös Zászló]], [[Előre (napilap, 1953–1989)|Előre]], Tribuna, România Liberă, Făclia, Neuer Banater Zeitung, Karpaten Rundschau, Neuer Weg hasábjain is.
10. sor:
Közreműködésével készült tanulmánygyűjtemények, összefoglaló művek: ''Filozófiai tanulmányok'' (1957), Antologia gîndirii româneşti (1967), Din istoria pedagogiei româneşti III. (1967), Ideologia generaţiei române de la 1848 din Transilvania (1968), Látóhatár (1973).
[[Magyar nyelv]]en megjelent, szövegválogatást is nyújtó önálló kötetei az erdélyi múlt haladó hagyományaival foglalkoznak: [[Mentovich Ferenc]]cel (magyarul névtelenül 1952-ben, románul 1954-ben), [[Kiss Mihály|Kiss Mihállyal]] (1953), [[Parádi Kálmán (orvos)|Parádi Kálmán]]nal (1955), [[Sámi László]]val (Darabán József közreműködésével, 1955). Monográfiaszerű nagy tanulmány vezeti be [[Köteles Sámuel]]ről kiadott terjedelmes válogatását (1969). Bevezető tanulmányaival jelent meg Mentovich Ferenc ''Új világnézlet'' című munkája (1974) és a ''Vasile Goldiş a nemzetiségi kérdésről'' című kötet (1976). Hosszabb tanulmányokat készített [[Blaise Pascal|Pascal]], [[Gottfried Wilhelm Leibniz|Leibniz]], [[Immanuel Kant|Kant]], [[Johann Gottlieb Fichte
Néhány írói álneve: '''Brassai Béla, Kiss Mihály, Medeséri János'''.
18. sor:
==További irodalom==
* Saszet Géza: Mentovich Ferenc. Utunk 1953/23.
* Jancsó Elemér: Kiss Mihály. Utunk 1954/40
* Jancsó Elemér: Hajós József: Parádi Kálmán. Utunk 1955/32.
* Mikó Imre: Köteles. Utunk 1969/18.
* Aniszi Kalmán: Ludus humanus. Beszélgetés Hajós Józseffel. A Hét 1977/4; újraközölve A filozófia műhelyében. 1978. 94–104.
* Bernád Ágoston: Levél Hajós Józsefhez. A Hét 1977/5.
|