„Balánbánya” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
PityuBot (vitalap | szerkesztései)
a Román ş és ţ cseréje ș és ț betűkre
10. sor:
| rang= város
| beosztott falvak= -
| polgármester= Mihai MereşMereș
| körzethívószám = 0x66<ref>"x" a telefonszolgáltatót jelöli: 2–Romtelecom, 3–RDS</ref>
| népesség forrás= {{Vargaarpad}}
35. sor:
 
==Története==
Határában már a [[17. század]]ban [[vas]]at bányásztak, de [[1702]]-re a vaslelőhelyek kimerültek. A rézlelőhelyet [[1785]]-ben egy Opra János nevű pásztor fedezte fel, a termelés [[1803]]-ban indult meg, [[1853]]-ban már hat bánya működött. Azóta a falu várossá fejlődött. A [[trianoni békeszerződés]]ig [[Csík vármegye]] [[Felcsíki járás]]ához tartozott. [[1954]]-óta városi rangú település, de [[1967]]-ig közigazgatásilag [[Csíkszentdomokos]]hoz tartozott. [[1967]]-óta város. [[Nicolae CeauşescuCeaușescu]] az [[1950-es évek]]ben rohamléptekkel iparosította a várost. Ezrével telepített be a városban épült új lakótelepekbe főleg a [[Kárpátok]]on túlról románokat, megváltoztatva a település etnikai összetételét. Míg [[1910]]-ben 402-en lakták (385 [[székelyek|székely]], 5 román), [[1966]]-ban már 4646 lakója volt, melyből 2507 volt székely/magyar, de már 2110 román is volt. [[1977]]-ben már 12161-en lakták a várost, 3949 székely/magyar és 8190 román.
 
==Gazdaság==
41. sor:
 
==Látnivalók==
* [[római katolikusok|Római katolikus]] templomát [[1869]]-ben szentelték fel. Festői környéke kedvelt turistaparadicsom.
* A Várbükk-pataknak a Lok patakkal való összefolyásánál emelkedő hegyfok tetején melyet Vársarkának neveznek várromok láthatók.
* A város felett 2&nbsp;km-re [[1966]]-ban létesített Nagynyír-víztározó látja el vízzel a települést.
* Határában található az [[Olt]] forrása.
* Határában található az úgyszintén híres [[Egyes-kő]], a Nagyhagymás hegyvonulata, a Tar-havas, melyeket [[Orbán Balázs]] a Székelyföld leírásában így jellemez: "a Székely Svájc"