„Dragomirnai kolostor” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
PityuBot (vitalap | szerkesztései)
a Román ş és ţ cseréje ș és ț betűkre
3. sor:
[[Fájl:DRAGOMIRNA 49.jpg|220px|bélyegkép|Kolostorudvar]]
 
A '''dragomirnai kolostor''' ''(Mănăstirea fortificată Dragomirna)'' [[Moldva]] egyik fontos történelmi központja. Anastasie Crimca főpap alapította [[1609]]-ben, aki gazdag moldvai kereskedő fia volt, [[1602]]-ben [[Radóc (Románia)|Radóc]] püspöke, majd [[1608]]-ban Moldva metropolitája. Gazdag örökségét fejedelmi adományozás révén is gyarapította: a kozákok elleni harcokban kitűnt vitézségével, ezért Petru ŞchiopulȘchiopul nagy birtokot juttatott neki, például DragomireştiDragomirești falut is. A főpap tragikus véget ért. Végzetének oka a hagyomány szerint az volt, hogy a dragomirnai kolostor építésében részt vevő, tapasztalt és ügyes mesterek szebben dolgoztak, mint akiket [[VIII. István moldvai fejedelem|(II.) ŞtefanȘtefan TomşaTomșa fejedelem]] (1611 -1615) fogadott fel Solca kolostorának felépítésére. A hiedelem szerint ez volt az oka annak, hogy az uralkodó Solca kolostorának felszentelésekor erősen összeszólalkozott Anastasie Crimcával. A [[metropolita]] menekülésszerű távozásra kényszerült, a fejedelem azonban üldözőbe vette, s amikor utolérte kocsiját, buzogányával fejbe vágta. A főpap ezután rövidesen meghalt Dragomirnában.
 
A kolostort négy szögletes sarokbástyával erődített, masszív, vastag falak övezik. A védőmű, belső oldalán a falak mentén sorakozó szerzetesi lakhelyekkel, valamint délnyugati részen az úgynevezett Barnovschi-toronnyal, [[Miron Barnovschi-Movilă]] uralkodása idején, [[1627]]-ben alakult ki. Főkapujában a boltozott bejárót nehéz tölgyfakapuk zárták. A fölötte emelkedő tornyot nemcsak harangozásra, hanem védelmi és harci célra is használtak.
19. sor:
==Forrás==
*''A világ természeti csodái és kultúrkincsei,'' 1. (Délkelet-Európa) kötet, 8. számozat: p. 60-66. Alexandra Kiadó (1997), ISBN 963-367-245-7
*''A művészet története: A korai középkor.'' Corvina Kiadó, 1986, ISBN 963-13-2393-5
*Kádár Zoltán: ''Művészettörténet 14. sz. Ókeresztény és kora bizánci művészet.'' Gondolat K. 1959.
*Kádár Zoltán: ''Művészettörténet 15. sz. Bizánci művészet.'' Gondolat K. 1959.
*Voinescu, T.-Teodorescu, R.: Mánástirea Dragomirna. Bukarest, 1967.
*Szentkirályi Zoltán – Détshy Mihály: ''Az építészet rövid története I-II.'', Műszaki Könyvkiadó,1964/2000,ISBN 963-16-3059-5
*Cs. Tompos Erzsébet – Czellár Katalin: ''Moldvai utazások.'' Panoráma K. 1978.ISBN 963-243-099-9