„Georg von Reicherstorffer” változatai közötti eltérés

I. Ferdinánd többször is őt küldte fontosabb ügyekben Erdélybe és Moldvába. 1528-ban erdélyi körutat tett két honfitársa, Sigmund Gross és Martin Maurer társaságában, hogy [[Szapolyai János]] híveit gyengítse és a [[erdélyi szászok|szászokat]] I. Ferdinánd részére megnyerje. A küldetésüket olyan sikeresen teljesítették, hogy előbb [[Brassó]]t, majd a többi szász várost lázították fel az Erdélybe menekült Szapolyai János ellen. A hajthatatlanokat, köztük Morgondai János [[nagysink]]i királybírót és Peter von Tobesdorff (Tóbiássy Péter) eceli őrgerébet eltávolították. A városokat csapataikkal terrorizálták, még a Ferdinánd-párti [[Markus Pemflinger]] nagyszebeni királybíróval is összetűztek.

 

 

1530 és 1531-ben Olmützben élt és Ferdinánd az erdélyi ügyekben mindenkor kikérte tanácsát. Ferdinándnak tett szolgálatai fejében 1532. július 12-én [[V. Károly német-római császár]] nemesi rangra emelte Nicasius nevű testvérével együtt. 1535-ben visszatért második moldvai küldetéséből, 1543-ig Budán és Olmützben tartózkodott. Életének ebben a nyugodtabb szakaszában írta Erdély és Moldva földrajzáról szóló művét. 1543-ban az esztergomi érsek elbocsátotta a kamarai szolgálatból, viszonylag alacsony járadék biztosítása mellett. Reicherstorffer panaszt tett Ferdinándnál, hivatkozva a király szolgálatában elszenvedett anyagi veszteségeire, de nem járt sikerrel. Ekkor lányához költözött a [[morvaország]]i [[Prostějov|Prossnitz]]ba, és itt töltötte utolső éveit betegségben és szegénységben. Az utolsó adalék róla 1554. június 17-én kelt.

==Források==

* Gustav Gündisch: [http://www.ostdeutsche-biographie.de/reicge95.htm Reicherstorffer, Georg von]. www.ostdeutsche-biographie.de

 

== További információk ==