„Pál Árpád (matematikus)” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
defsort
PityuBot (vitalap | szerkesztései)
a Román ş és ţ cseréje ș és ț betűkre
3. sor:
 
==Áletútja==
Középiskoláit [[Gyergyószentmiklós]]on és [[Székelyudvarhely]]en végezte; egyetemi tanulmányait a [[Babeş–BolyaiBabeș–Bolyai Tudományegyetem|Bolyai Tudományegyetemen]], matematika-fizika szakon kezdte (1949-52), a [[moszkva]]i Lomonoszov Egyetem Matematika-Mechanika Karán szerzett diplomát és doktori címet (1957). Főkutató a kolozsvári Csillagvizsgálóban, lektor a Bolyai Tudományegyetemen (1956-59), az egyesített BabeşBabeș-Bolyai Egyetemen előadótanár (1961-72), majd professzor, 1985-89 között prorektor; egyetemi tanár nyugdíjazásáig (1995).
 
==Munkássága==
Mind tudományos, mind közügyi téren jelentős szerepet töltött be. A román küldöttség tagjaként nemzetközi konferenciákon vett részt Budapesten, Prágában, Athénban, Várnában, Grenoble-ban, Innsbruckban; 1979-ben részt vett „a tudomány és a technológia a fejlődés szolgálatában” tárgykörű [[ENSZ]]-konferencia előkészítésében. 1985-89 között parlamenti képviselő, az Államtanács magyar alelnöke. Az [[International Astronomical Union]] 75 éves, jubileumi hágai kongresszusán (1994) a román akadémiai küldöttség vezetője.
 
Első írása orosz nyelven jelent meg Moszkvában az [[5 Astraea|5. számú Astraea]] kisbolygó mozgásának elméletéről (1957). A ''Studia Universitatis BabeşBabeș-Bolyai'' matematikai sorozatának felelős szerkesztője (1976-84), majd a lap főszerkesztőhelyettese (1984-89), a ''[[Matematikai Lapok]]'' főszerkesztője (1979-89), a romániai ''Astronomical Journal'' akadémiai folyóirat alapító főszerkesztője 1991-től. Írásait a ''Korunk'', ''Utunk'', ''Új Élet'', ''Unser Weg'', ''Igazság'' közölte. Vezetése alatt Kolozsvárt jelentős égi-mechanikai és űrkutató iskola alakult ki, s felépült az egyetem modern csillagvizsgálója a [[Kolozsvári botanikus kert|Botanikus Kert]] déli sarkában. Korszerűsítette az egyetemi matematikaoktatást; az analitikus mechanika és a csillagászat előadója. Több román nyelvű tankönyv társszerzője és magyarra fordítója. ''Bolyai János – az ember és a tudós'' című emlékezése magyarul (1992) és románul (1993) is megjelent.
 
Orosz, román, német, angol közlései, előadásai nemzetközi elismerésben részesültek. Számos romániai és nemzetközi csillagászati, űrkutatási és technológiai bizottság, tanács, társaság tagja, az Európai Csillagászati Társaság egyik alapítója, 1994-től a Román Csillagászati Bizottság elnöke.
 
Több egyetemi jegyzet szerzője és társszerzője. George ChişChiș ''Csillagászattan'' (1965) című munkája az ő magyar fordításában több kiadást ért meg, ugyancsak ő fordította magyarra az A. Hollinger-Corina Pârvulescu ''Mértan és kozmográfia alapjai'' (1967) című tankönyvet (fordítótárs [[Heim Rózsa]]).
 
==Forrás==