„Kettős fejedelemség” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Bottal végzett egyértelműsítés: Pannónia –> Pannonia (provincia) |
a Bottal végzett egyértelműsítés: Dzsajháni –> Dzsajháni (földrajzi író) |
||
1. sor:
A magyar '''kettős fejedelemség''' intézményéről, a honfoglalás előtti állapotot leírva a [[Dzsajháni (földrajzi író)|Dzsajháni]]-hagyományban [[Ibn Ruszta]] emlékezik meg, miszerint a magyarok 20 ezer lovassal vonulnak ki, főnökük neve a ''künde/[[kende (méltóság)|kende]]'', valójában azonban a ''dzsula/dzsila'' uralkodik felettük, az ő szavára hallgatnak háború és védelem dolgában. [[Gardézi]] ugyanezt mondja. A dzsulát a későbbi magyar nyelvi fejlemény [[gyula (méltóság)|gyula]] alakkal azonosíthatjuk. Ez a rendszer megegyezik a sztyeppei nagybirodalmak [[szakrális kettős királyság]]ának intézményével, ami a [[Türk Birodalom]], a [[Kazár Birodalom]] és a [[Ujgur Birodalom]] kormányzati rendszere is volt többek között.
A honfoglalás idején és után viszont a [[Bulcsú vezér|Bulcsú]] [[harka]] által [[Bizánc]]ba, [[VII. Konstantin bizánci császár|Bíborbanszületett Konstantin]] [[császár]]hoz vezetett küldöttség elmondása a forrásunk, ami nem szakrális kettős fejedelemségről, hanem egy valódi ''fejedelemről'', a neki alárendelt [[gyula (méltóság)|gyula]] és még alacsonyabb [[harka]] tisztségről beszél, mint ''három fejedelemről''. A három fejedelem még nem zárná ki a [[szakrális kettős királyság]]ot, mert a többi sztyeppei birodalomban is voltak további főtisztségek, de Bulcsú nem említi, hogy a gyula lenne az igazi parancsoló, a fejedelemről megmondja, hogy az ő neve [[Falicsi]], és ő tűnik az igazi parancsolónak. A korábbi kettős fejedelemség eddigre tehát megszűnt. Bulcsú másik érdekes megjegyzése előtt [[Árpád fejedelem]] előtt a magyaroknak soha más fejedelme nem volt.
7. sor:
Valószínűleg elfogadhatjuk, hogy a magyarok a [[kazárok]]hoz hasonló kettős fejedelemség alatt éltek egy időben, ami a kazaároktól való függés lazulásának ideje lehetett. Másik [[sztyeppei szakralitás]]sal rendelkező uralkodó nem lehetett volna egy birodalomban a kazár [[il-kagán]] mellett. Ebben az időben, úgy tűnik, a [[kende (méltóság)|kende]] volt a címe a szakrális uralkodónak. Talán a ''kagán'', ''ka'an'' alakból eredeztethető a magyar ''kende'' alak, vagy a kende nem kagán, jó okkal?
A [[Dzsajháni (földrajzi író)|Dzsajháni]]-hagyományban [[ibn Ruszta]] ''dzsula'' [[gyula (méltóság)|gyula]] tisztsége megfeleltethető a kazár ''nagy kagán'' melletti [[kagán-bég]]nek, aki a valódi parancsoló volt a birodalomból. A ''dzsula'' az a ''fáklya'' volt, amit a kagán elé mezítláb járulva meg kellett gyújtania és melléülnie a trónra, ha az köszöntötte őt. Ez utóbbi ceremóniát [[ibn Fadlán]] örökítette meg. [[Dzsajháni (földrajzi író)|Dzsajháni]] is hasonlóan ír, de ő a második királyt nem kagán-bégnek, hanem [[isad]]nak nevezi.
== A kettős fejedelemség megszűnte ==
| |||