„Körös Volán” változatai közötti eltérés

a (Bottal végzett egyértelműsítés: Rendszerváltás –> Rendszerváltás Magyarországon)
A vállalat jogelődje a 13. sz. ([[Szeged]]i) Autóközlekedési Vállalat [[békéscsaba]]i és [[orosháza]]i főnökségeiből, a [[Szolnok]]i [[MÁVAUT]] Autóközlekedési Vállalat [[Békéscsaba]]i Kirendeltségéből, és továbbá az akkori 17. Sz. Autóközlekedési Vállalat Taxi Kirendeltségéből jött létre [[1953]]. [[december 1.|december 1-jén]], 81. számú Autóközlekedési Vállalat néven. A vállalat profiljába a teherautó-fuvarozás, a távolsági autóbusz-közlekedés és a taxiközlekedés tartozott. A vállalat egy átszervezés következtében [[1954]]. [[november 1.|november 1-jével]] [[Békéscsaba]]i 41. sz. Autóbuszközlekedési Vállalat néven folytatta tovább működését. [[1955]] januárjában megalakult a [[Szarvas (település)|szarvasi]], majd [[1957]] júliusában a [[Gyula (város)|gyula]]i szolgálati hely.<ref>http://www.korosvolan.hu/cegismerteto/a_koros_volan_zrt_tortenete.html</ref> [[1964]]-ben átadják Békéscsabán a Hunyadi téri, majd [[1969]]-ben a gyulai autóbusz állomást. [[1973]]-ban indultak a vállalat első külföldi járatai [[Temesvár]]ra és [[Nagyvárad]]ra. A Tröszt megszűnésével [[1986]]-ban alakult meg a Körös Volán Vállalat, amely ekkor még az autóbusz-közlekedés mellett teherszállítással is foglalkozott. Az [[1986]]-os menetrend tartóssá nem vált újdonsága volt, hogy az egri járatot a nyári időszakban [[Szilvásvárad]]ig, a [[miskolc]]i járatot bizonyos napokon [[Kassa|Kassáig]] meghosszabbították. A szűkössé vált Hunyadi téri autóbusz állomás helyett [[1988]]. [[augusztus 20.|augusztus 20-án]] átadták az aluljáróval ellátott, barna-sárgásbarna színűre festett új békéscsabai autóbusz-állomást, amely a vasútállomás előtt került felépítésre.
[[Kép:Bcs.aut.jpg|thumb|left|300px|A békéscsabai autóbusz-állomás]]
A távolsági járatok körében változás volt, hogy [[1988]]-ban beindult a [[Békéscsaba]]-[[Szeghalom]]-[[Bucsa]]-[[Karcag]]-[[Berekfürdő]] járat, amely csak 2 évig élt. Megszűnt az egri járat [[Szilvásvárad]]ig történő közlekedése. [[1989]]. [[szeptember 30.|szeptember 30-ától]] a [[budapest]]i járatok az [[M5-ös autópálya (Magyarország)|M5]]-ös autópályán át közlekednek. [[1991]]-ben indult be a máig sikeres [[Békéscsaba]]-[[Pécs]], illetve [[Békéscsaba]]-[[Dunaújváros]] járat. [[1992]]-ben indult először [[Magyarország]] leghosszabb belföldi járata, a [[Békéscsaba]]-[[Szentes]]-[[Dunaföldvár]]-[[Siófok]]-[[Zalaegerszeg]]-[[Lenti]] járat, egyik nap Körös Volán, másik nap [[Zala Volán]] autóbusszal, azonban a vonal [[2002]]-ben megszűnt.
 
[[1992]]-ben indult először [[Magyarország]] leghosszabb belföldi járata, a [[Gyula (település)|Gyula, (Várfürdő)]]-[[Békéscsaba]]-[[Szentes]]-[[Dunaföldvár]]-[[Siófok]]-[[Zalaegerszeg]]-[[Lenti]] vonal. Hossza 537 kilométer volt, ennek megtétele menetrend szerint 11 óra 20 percet vett igénybe. A járatokat a [[Zala Volán|Zala Volánnal]] közösen közlekedtették. [[2003]]-ban a vonalat [[Békéscsaba]]-[[Dunaföldvár]] és [[Dunaföldvár]]-[[Zalaegerszeg]] járatokra osztották illetve rövidítették, a közös üzemeltetés megszünt. A [[Dunántúl]]i szakaszt később a Zala Volán felhagyta, a Körös Volán pedig 2007-óta csak [[Orosháza]] és [[Dunaföldvár]] között közlekedteti autóbuszát.
 
A [[Rendszerváltás Magyarországon|rendszerváltás]] környékére a Körös Volán nehéz anyagi helyzetbe került. A nyolcvanas évek végétől az új járművek beszerzése visszaesett, járműállományát kényszerűségből használt buszokkal pótolta. A kilencvenes évek elején mind a helyi, mind a helyközi közlekedésben jelentős teljesítménycsökkentésre (járatritkításra) került sor, ideiglenesen megszünt a [[mezőberény]]i, [[sarkad]]i, [[gyomaendrőd]]i helyi járat. Bezárásra kerültek a [[békés|békési]], [[elek (város)|eleki]], [[gyoma (település)|gyomai]], [[mezőberény]]i, [[mezőkovácsháza|mezőkovácsházi]], [[szeghalom|szeghalmi]] telephelyek. A cég 1992-től, a teherszállítási profil megszüntetése után tisztán személyszállító vállalatként működik tovább.
160

szerkesztés