„Kettős fejedelemség” változatai közötti eltérés

A honfoglalás idején és után viszont a [[Bulcsú vezér|Bulcsú]] [[Harka (méltóság)|harka]] által [[Bizánc]]ba, [[VII. Konstantin bizánci császár|Bíborbanszületett Konstantin]] [[császár]]hoz vezetett küldöttség elmondása a forrásunk, ami nem szakrális kettős fejedelemségről, hanem egy valódi ''fejedelemről'', a neki alárendelt [[gyula (méltóság)|gyula]] és még alacsonyabb [[Harka (méltóság)|harka]] tisztségről beszél, mint ''három fejedelemről''. A három fejedelem még nem zárná ki a [[szakrális kettős királyság]]ot, mert a többi sztyeppei birodalomban is voltak további főtisztségek, de Bulcsú nem említi, hogy a gyula lenne az igazi parancsoló, a fejedelemről megmondja, hogy az ő neve [[Falicsi]], és ő tűnik az igazi parancsolónak. A korábbi kettős fejedelemség eddigre tehát megszűnt. Bulcsú másik érdekes megjegyzése előtt [[Árpád fejedelem]] előtt a magyaroknak soha más fejedelme nem volt.

[[VII. Konstantin bizánci császár|Bíborbanszületett Konstantin]] a Bulcsú [[Harka (méltóság)|harka]] vezetésével nála járt magyar küldöttség elmondása alapján azt írja, hogy a magyarok első vezetője, a ''fejedelem'' ''([[arkhón]])'' mellett két fontos tisztség volt, a nagyobbik rangú ''gyila'' és a kisebbik rangú ''karha''. Ha ez megfelel a kazár rendszernek, akkor a harmadik tisztség, a ''karha'' megfelel a kazár ''yiltever'' és [[türkök|keleti türk]] ''elteber'' címnek, aki a csatlakozott idegen népeket irányította. Azaz a ''karha'' – mai alakban [[Horka (méltóság)|horka]] – a [[kabarok]] három törzsének vezetője lenne. A [[császár]] viszont itt nem említi a [[kende (méltóság)|kende]] címet, a ''fejedelem'' a görög [[arkhón]] alakban szerepel. Bulcsú megmondta azt is, hogy a ''fejedelem'' akkor [[Falicsi]] volt. A leírás azt sejteti, hogy a fejedelem hatalma valódi és egyszemélyes volt ekkor, különben említene egy ilyen különleges rendszert, a [[szakrális kettős királyságot]], amit a források korábban a kazárok és a magyarok esetén is leírnak.

Kérdés, hogy a honfoglalás, azaz [[Árpád fejedelem]] és [[Kurszán fejedelem]] idején létezett-e ilyen rendszer. Az igen választ azzal szokták alátámasztani, hogy a későbbi krónikás hagyomány szerint „Álmos nem jöhetett be Pannóniába” ezért „Erdélyben” megölték, azaz ez szakrális gyilkosság lett volna. [[895]] és [[900]] között [[Arnulf keleti frank király|Arnulf császár]] szövetségeseként csak az annak birodalmába nem tartozó Pannónián kívüli területeket foglalták el, amiben [[Nagy-Morávia]] a [[Duna–Tisza köze]] és [[Erdély]] benne voltak, azaz Erdélyben is benn volt már a 895-ben egyáltalán elfoglalandó országban Erdély és így Álmos, így ő nem azért halt meg, mert nem jöhetett „be”. A [[hunok]] és az [[avarok]] is ezt a területet foglalták el először, mint az eurázsia sztyeppe legnyugatibb nyúlványát, ami még kívül esett a római/frank birodalmon. [[Pannonia (provincia)|Pannónia]] elfoglalására az Arnulf halála miatt felbomló szövetség után került sor [[Kurszán fejedelem]] vezetésével, aki előtte és utána is vezető szerepet játszott a [[kabarok]]kal együtt a nyugati hadjáratokban egészen [[904]]-es meggyilkolásáig. Kurszán katonai szerepe kizárja a szakrális királyi, azaz kende tisztségét, viszont összhangban van a [[Harka (méltóság)|harka]] tisztséggel. Róna-Tas András felvetése szerint ő talán – nem bizonyítható – Árpád öccse lehetett. Árpádnak egyébként nem tudunk egyetlen testvéréről sem, ami egy valószerűtlen helyzet, hiszen neki is volt legalább öt fia. Ha mégis lehet valami tartalma a „Kende fia Kurszán”-nak, akkor ez a kende esetleg mégis Álmos lehetne, de akkor is zavaró a krónikás hagyomány „a magyaroknak Álmos és Árpád előtt más fejedelmük nem volt” közlése.