„I. Ptolemaiosz” változatai közötti eltérés

== Ptolemaiosz királysága ==
 
A diadokhoszok közül először Antigonoszt és fiát kiáltották ki királynak a szalamiszi győzelem után. Nemsokára a többiek, így Ptolemaiosz is ([[i. e. 305|Kr. e. 305]]/[[i. e. 304|304]].), követték a példájukat. Az egységes birodalom álma szertefoszlott. A dinasztiaalapító király isteni melléknevet vett fel (''Szótérszótér'' [[görög nyelv|görögül]] ''Megváltótmegváltót'', ''Megmentőtmegmentőt'' jelent, és általában [[Zeusz]] jelzője volt). [[i. e. 303|Kr. e. 303]]-tól kezdve Lüszimakhosz, Szeleukosz és Ptolemaiosz szövetkezett Antigonosz és fia ellen. Az egyiptomi uralkodó Szíriában hódított, mielőtt az [[ipszoszi csata|ipszoszi csatában]] („királyok csatája”) [[i. e. 301|Kr. e. 301]]-ben győzelmet arattak volna a szövetséges csapatok.
 
[[i. e. 298|KrI. e. 298]]-ban stabilizálta hatalmát [[Küréné]]ben. Fő külpolitikai célkitűzése az volt, hogy az egyiptomi magterületeket minél több távoli előőrssel vegye körül. A helyi, hódítóktól elzárkózó lakossággal szemben türelmet tanúsított, nem erőltetett rájuk új törvényeket és felettes hatóságokat.
 
A király Kri. e. 283/282 telén hunyt el, nem sokkal nagy ellenfele, a makedóniai Démétriosz után. A trónon második feleségétől, Berenikétől származó kisebbik fia, [[II. Ptolemaiosz|II. Ptolemaiosz Philadelphosz]] követte, aki Egyiptomon kívül Dél-Szíriát, Föníciát, Kürénaikét, Ciprust és Kis-Ázsia déli partvidékének uralmát, valamint jelentős [[hellasz]]i befolyási területet is örökölt. Eurüdikétől született idősebbik fia, [[Ptolemaiosz Keraunosz]] [[i. e. 281|Kr. e. 281]]-ben rövid ideig megszerezte [[Makedónia]] trónját.
 
== Források ==