„Szilágy megye” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
EmausBot (vitalap | szerkesztései)
a r2.6.4) (Bot: következő módosítása: fr:Județ de Sălaj
PityuBot (vitalap | szerkesztései)
a →‎Történelem: Román ş és ţ cseréje ș és ț betűkre
200. sor:
==Történelem==
1920-ban a román közigazgatás a megyehatárt (az [[Érmihályfalvi járás]] és a [[Nagykárolyi járás]] idecsatolásával) nyugati irányban a magyar országhatárig kitolta, ezzel az (akkor még) zömmel magyarlakta bihar-szatmári részt három megye között osztotta fel. Ezzel együtt román falvakat is csatoltak hozzá ([[Dobra (Szatmár)|Dobra]], [[Nántű]], [[Rákosterebes]] Szatmárból, [[Csokmány]], [[Aranymező]], [[Szurduk]], [[Kiskeresztes]], [[Nagykeresztes]], [[Szalonnapatak]], [[Tótszállás]], [[Hegyköz]], [[Komlósújfalu]] [[Szolnok-Doboka vármegye]] területéből), hogy a megye ne legyen hangsúlyosan magyar népességű. 1904-1944 között ismét Magyarországhoz tartozott (4071 km²), a magyar rendszerben a fenti falvak egy része tartozott csak hozzá, viszont idecsatolták [[Csákigorbó]], [[Gorbósalamon]], [[Kiskalocsa]], [[Paptelke]], [[Csernek]], [[Bezdédtelek]] községeket.
1952-1968 között a megye területén három tartomány osztozott, a zilahi és a zsibói rajonok ''Kolozs tartományhoz'', a tasnádi és a szilágycsehi rajonok ''Máramaros tartományhoz'', míg a szilágysomlyói ''Kőrös (CrişanaCrișana) tartományhoz'' került. 1968-as újjászervezésekor Zilah székhellyel állították helyre, de korábbi állapotához képest kelet felé eltolva, [[Tasnád]] környéke Szatmárhoz csatolódott, viszont Szilágy megye ma mélyen benyúlik a történelmi [[Erdély]] területére.
 
== A megye neves szülöttei ==