|
** periculum in more: késedelem veszélyes
* adscriptio: gyógyszerész feljegyzései
== Gasztronómia ==
A recept szó igen elterjedt (használják az iparban, képzőművészetben stb.), de különösen a gasztronómiában terjedt el, illetve a legtöbben itt találkoznak vele. Receptek millióit találjuk ma is interneten, könyvekben. Gasztronómiai értelemben is számtalan formában létezik pl.: ételek, italok, sütemények stb. leírását, elkészítésének módját, tálalását értjük a recept szó alatt.
== Az első szakácskönyvek ==
Az első szakácskönyv Európában, a Platina néven író olasz humanista, [[Bartolomeo Sacchi]] munkája latin nyelven, Rómában jelent meg, 1475-ben. Korábban, csak kéziratos receptgyűjtemények, leírásukban inkább csak ötletet adta az ételkészítéshez, csupán érzékeltették a hozzávalók mennyiségét, szóhasználatuk is régies, különösen a fűszerfélék között nehezen, vagy egyáltalán nem lehet kiigazodni. Legtöbbször csak jelezték az ételkészítés anyagát és folyamatát, ezek a szakácskönyvek csak a „súgó" szerepét töltötték be. Az első német szakácskönyv 1485-től, indult, a Magyar kiadványra még 1695.ig kellett várni.
„Az első ismert magyar nyelvű nyomtatott szakácskönyv 1695-ben és 98-ban jelent meg Kassán, Kolozsváron és egy harmadik városban (Szakácsmesterségnek könyvecskéje, Misztótfalusi nyomda). Ez azonban - mint címlapja hirdeti - egy korábbi (ismeretlen kiadási dátumú) kiadás bővítése volt. Első étele a kolozsvári töltött káposzta. Sokáig ez volt az egyetlen nyomtatott szakácskönyv Többségében erdélyi ételeket írt le. A hozzávalók mennyiségét nem tüntette fel. Móra Ferencné (Walleshausen Ilonka), süteményes szakácskönyve volt az első, amelyik ezt megtette."
Az első ismert szakácskönyvet, '''amelyben már anyaghányad is szerepel''', Sárospatakon kézzel írták 1753-58 között. A könyv címe: „Ételek nemeiről vagy hellyesen lehető készítéseikről és más egyébb aféle szükséges házidolgokról írott könyv." A könyvben összesen 244 receptet és hasznos tanácsot olvashatunk. A legérdekesebb receptje a 77. számú:
{{idézet|'''Sonka csinálás módgya egy sertéshez.''' Salétrom 1 font <small>(56 dkg)</small> Fenyőmag 1 font <small>(56 dkg)</small> Babérmag 2 loth <small>(3,6 dkg)</small> Babérlevél 4 loth <small>(7,2 dkg)</small> Só 2 kupa Bors 2 loth <small>(3,6 dkg)</small> Koriandermag 2 loth <small>(3,6 dkg)</small> Rozmaringlevél 2 loth (<small>3,6 dkg)</small> Spanyol csombor 2 loth <small>(3,6 dkg)</small>
„Ezen specieseket meg kell jól törni, s' egybe elegyíteni a' meleg sertéshúsba jól belé kell dörgölni, annakutánna egy megfúrt cseberbe vagy kádba belé-kell rakni, a jukát cseréppel betakarvaán, úgy hogy levének, mellyet magából kibocsát szabad menedék hellye légyen; ezt kívülről egy csappal jól bé-kell dugni, minden 24 órában a levét le-kell bocsájtani, fellyülről újjólag reá tölteni, minden harmadnap a' húsokat ki kell szedni, és a mely fellyül volt, azt aloll rakni, s azt alsót fellyül ezen pátzban legyen 2 hétig, akkor egy darabotskát le-kell vágni, s megfőzvén, hogy elég piros-é és eléggé meg-járta é a' fűszer, ha nem, úgy tovább benne hagyda az ember. Ha pedig kész, úgy ki-veszi, tiszta kendőkkel jól ki-dörgöli a' nedvességet belőle, és 24 óráig szellős helyen tartya, annakutánna a füstre teszi, de arra vigyáz, hogy meleg füstön ne legyen."|Ételek nemeiről vagy hellyesen lehető készítéseikről és más egyébb aféle szükséges házidolgokról írott könyv. |Sárospatakon kézzel írták 1753-58 között. }}
A mai ember számára formátuma és régies írásmódja miatt nehezen áttekinthető, olvasható, de el lehet készíteni és az eredmény megközelítőleg ugyan az lesz, mint a recept írójánál.
[[Kategória:Orvosi eszközök]]
[[Kategória:Gasztronómia]]
|
