„Kettős fejedelemség” változatai közötti eltérés

Kérdés, hogy a honfoglalás, azaz [[Árpád fejedelem]] és [[Kurszán fejedelem]] idején létezett-e ilyen rendszer. Az igen választ azzal szokták alátámasztani, hogy a későbbi krónikás hagyomány szerint „Álmos nem jöhetett be Pannóniába” ezért „Erdélyben” megölték, azaz ez szakrális gyilkosság lett volna. [[895]] és [[900]] között [[Arnulf keleti frank király|Arnulf császár]] szövetségeseként csak az annak birodalmába nem tartozó Pannónián kívüli területeket foglalták el, amiben [[Nagy-Morávia]] a [[Duna–Tisza köze]] és [[Erdély]] benne voltak, azaz Erdélyben is benn volt már a 895-ben egyáltalán elfoglalandó országban Erdély és így Álmos, így ő nem azért halt meg, mert nem jöhetett „be”. A [[hunok]] és az [[avarok]] is ezt a területet foglalták el először, mint az eurázsia sztyeppe legnyugatibb nyúlványát, ami még kívül esett a római/frank birodalmon. [[Pannonia (provincia)|Pannónia]] elfoglalására az Arnulf halála miatt felbomló szövetség után került sor [[Kurszán fejedelem]] vezetésével, aki előtte és utána is vezető szerepet játszott a [[kabarok]]kal együtt a nyugati hadjáratokban egészen [[904]]-es meggyilkolásáig. Kurszán katonai szerepe kizárja a szakrális királyi, azaz kende tisztségét, viszont összhangban van a [[Harka (méltóság)|harka]] tisztséggel. Róna-Tas András felvetése szerint ő talán – nem bizonyítható – Árpád öccse lehetett. Árpádnak egyébként nem tudunk egyetlen testvéréről sem, ami egy valószerűtlen helyzet, hiszen neki is volt legalább öt fia. Ha mégis lehet valami tartalma a „Kende fia Kurszán”-nak, akkor ez a kende esetleg mégis Álmos lehetne, de akkor is zavaró a krónikás hagyomány „a magyaroknak Álmos és Árpád előtt más fejedelmük nem volt” közlése.

 

 

== Forrás ==