„Nagypestény” változatai közötti eltérés

Egy 1360-ból datált oklevél a ''Possana''-i Balk román papról emlékezik meg.<ref>Entz Géza: ''Erdély építészete a 14–16. században.'' Kolozsvár, 1996, 399. o.</ref> Birtokosaiból ágaztak el az 1519-ben összeírt Alsó, Csók, Filep, Illyés, Jár, Kamarás, Károly, Lehi, Nagy, Pap és Román családok. A 16. századtól 1883-ig [[Kálvinizmus|református]] anyaegyházközsége volt. 1786-ban hatszáz lakosának 46%-a volt [[jobbágy]], 27%-a [[zsellér]] és 24%-a nemes. Református egyházát ekkoriban a Zeyk, Naláczi és Kendeffy családok pártfogolták. Bár korán, már 1874-ben állami, magyar tannyelvű iskolát alapítottak a faluban, magyarul nagyrészt nem beszélő református hívei lassan felekezetileg is beolvadtak a többségi román lakosságba.

 

 

1910-ben 684 lakosából 555 vallotta magát román és 126 magyar anyanyelvűnek; 552 görög katolikus és 111 református vallásúnak.

==Nevezetességek==

* Református templomának építési ideje bizonytalan. A torony bejárata feletti két nyílás egykor talán felvonható kaput tartott. Az épületet a kis létszámú gyülekezet a 20. század végéig lelkiismeretesen gondozta, de a 2000-es évekre a hívek szinte teljesen elfogytak.<ref>Istvánfi Gyula: ''Erdélyi református templomok.'' Bp., 2001, [192]</ref>

* Volt Mara-udvarház.<ref>[http://www.mno.hu/portal/150870 www.mno.hu]</ref>

* A [[Hátszeg vidéke|Hátszeg vidéki]] Múzeum anyagát Anton Socaciu állította össze a 2000-es években, népi használati tárgyakból.<ref>[http://www.scribd.com/doc/17158043/Robii-frumosului-Muzee-i-colecii-steti-din-Romania ''Robii frumosului. Muzee și colecții sătești din România.'' București, 2008]</ref>