„Takcer” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
aNincs szerkesztési összefoglaló
1. sor:
{{coor title dms|36|22|41.1|É|101|51|57.2|K|type:landmark_region:CN}}
[[Fájl:Taktser.jpg|bélyegkép|250px|Takcer falu Amdo régióban.]]
'''Takcer''' vagy '''Tengszter''' ([[Tibeti nyelv|tibetiül]]:felső falu)<ref>Thubten Jigme Norbu, Heinrich Harrer, ''Tibet is my country'', London: Wisdom Publications, 1986, p. 21 : "The meaning of 'Tengtser' is 'place on the heights' ; that is to say something like 'mountain village', or 'upper village'.")</ref> a [[Kína földrajza|nyugat-kínai]] [[Qinghai]] tartományban található falu ([[tibet]]i [[Amdo]] régió).
 
[[Fájl:Taktser.jpg|bélyegkép|jobbra|250px|Takcer falu Amdo régióban.]]
Takcer eredetileg az eggyel nagyobb méretű [[Balangca]] faluhoz tartozó legelő volt, mintegy kétórányi járásra a völgyben. Ide hordták a jószágokat legelni nyaranta, hogy bőven adjanak tejet. Később házak is épültek a területen, amikor az emberek rájöttek, hogy az ideális lenne földművelésre is. Mintegy harminc házikó állt már, amikor Tendzin Gyaco, a [[Tendzin Gyaco|14. Dalai Láma]] született (1935).<ref>Thubten Jigme Norbu, Heinrich Harrer, ''Tibet is my country'', op. cit., p. 22.</ref>
 
'''Takcer''' vagy '''Tengszter''' ([[Tibeti nyelv|tibetiül]]: ''felső falu'')<ref>Thubten Jigme Norbu, Heinrich Harrer, ''Tibet is my country'', London: Wisdom Publications, 1986, p. 21 : "The meaning of 'Tengtser' is 'place on the heights' ; that is to say something like 'mountain village', or 'upper village'.")</ref> a [[Kína földrajza|nyugat-kínai]] [[QinghaiCsinghaj]] (Qinghai) tartományban található [[falu]] ([[tibet]]i [[Amdo]] régió).
A falu [[Labrang kolostor]]tól érkező [[Xining]] felé vezető úton helyezkedik el, amely a helyi kínai kormányzat adminisztrációs központja volt.<ref>''Tibet is My Country: Autobiography of Thubten Jigme Norbu, Brother of the Dalai Lama as told to Heinrich Harrer'', p. 21. First published in German in 1960. English translation by Edward Fitzgerald, published 1960. Reprint, with updated new chapter, (1986): Wisdom Publications, London. ISBN 0-86171-045-2.</ref>
 
Takcer eredetileg az eggyel nagyobb méretű [[Balangca]] faluhoz tartozó legelő volt, mintegy kétórányi járásra a völgyben. Ide hordták a jószágokat legelni nyaranta, hogy bőven adjanak tejet[[tej]]et. Később házak is épültek a területen, amikor az emberek rájöttek, hogy az ideális lenne földművelésre is. Mintegy harminc házikó állt már, amikor [[Tendzin Gyaco]], a [[Tendzin Gyaco|14. Dalai[[dalai Lámaláma]] született (1935).<ref>Thubten Jigme Norbu, Heinrich Harrer, ''Tibet is my country'', op. cit., p. 22.</ref>
Takcer a kínai '''Hongya''' falu tibeti elnevezése (红崖村, ''Hongaizi'' a helyi dialektusban). Annak ellenére, hogy már évszázadok óta kínai nyelvterületen helyezkedik el, a tibeti Amdo régióhoz tartozik. Gyakran tévesen helyezik Takcert a neves Kumbum kolostor közelébe, pedig az 27km-re található keleti irányban.
 
A falu [[Labrang kolostor]]tól érkező [[Xining]] felé vezető úton helyezkedik el, amely a helyi kínai[[kína]]i kormányzat adminisztrációs központja volt.<ref>''Tibet is My Country: Autobiography of Thubten Jigme Norbu, Brother of the Dalai Lama as told to Heinrich Harrer'', p. 21. First published in German in 1960. English translation by Edward Fitzgerald, published 1960. Reprint, with updated new chapter, (1986): Wisdom Publications, London. ISBN 0-86171-045-2.</ref>
==Népesség==
[[Image:DLHaus.jpg|250px|thumb|Ebben a házban született a 14. Dalai Láma.]]
Jóllehet a Takcer elnevezés azokra az időkre utal, amikor még a legkorábbi tibetiek laktak ott, a faluban élők többsége a Quing dinasztia óta (1644) a huik.<ref>[http://english.peopledaily.com.cn/90001/90776/90785/6397777.html The 14th Dalai Lama's road to treason (1)], ''People's Daily Online'', 2008.04.23.</ref>
 
Takcer a kínai[[kína]]i '''Hongya''' falu tibeti elnevezése (红崖村, ''Hongaizi'' a helyi dialektusban). Annak ellenére, hogy már évszázadok óta kínai nyelvterületen helyezkedik el, a tibeti [[Amdo]] régióhoz tartozik. Gyakran tévesen helyezik Takcert a neves [[Kumbum kolostor]] közelébe, pedig az 27km27 km-re található keleti irányban.
1935-ben, amikor a falu még a muzulmán hadúr Ma Bufeng ellenőrzése alá tartozott, 17 háztartásból 15 tibeti volt.<ref>Thomas Laird, ''The Story of Tibet: Conversations with the Dalai Lama'', 2007, p. 262.</ref> 1985-ben 40 <ref>Cf [http://www.tibetanwildyakadventures.com-/QINGHAI%20AMDO%20TIBET.htm Qinghai Province, Surrounded by Natural Beauty] ; az adat a ''Chinese Statistical Yearbook 1985'' könyvből való.</ref> 2002-ben pedig már 50 család élt a településen.<ref>John Gittings, [http://www.guardian.co.uk/world/2003/feb/08/china.johngittings Half a century of exile cannot crush Tibetan dreams], ''guardian.co.uk'', 2003.02.08..</ref>
 
==Népesség==
2009-ben a falunak 256 lakosa volt. A lakosság 70%-a rendelkezik televízióval és vonalas telefonnal. Ezen felül a falu lakosainak van összesen 10 mobiltelefonja, 16 motorbiciklije és egy autója, viszont senkinek sincs még internete.<ref>Yu Zheng, [http://news.xinhuanet.com/english/2009-03/13/content_11007124.htm An enigmatic paradox - How a layman sees the Dalai Lama], ''China View'', 2009.03.13.</ref>
[[ImageFájl:DLHaus.jpg|250pxbélyegkép|thumbjobbra|250px|Ebben a házban született a 14. Dalaidalai Láma.láma]]
Jóllehet a Takcer„Takcer” elnevezés azokra az időkre utal, amikor még a legkorábbi [[tibetiek]] laktak ott, a faluban élők többsége a Quing [[Csing-dinasztia]] óta (1644) a [[huik]].<ref>[http://english.peopledaily.com.cn/90001/90776/90785/6397777.html The 14th Dalai Lama's road to treason (1)], ''People's Daily Online'', 2008.04.23.</ref>
 
[[1935]]-ben, amikor a falu még a [[muzulmán]] hadúr, [[Ma Bufeng]] ellenőrzése alá tartozott, 17 háztartásból 15 tibeti volt.<ref>Thomas Laird, ''The Story of Tibet: Conversations with the Dalai Lama'', 2007, p. 262.</ref> 1985-ben 40 <ref>Cf [http://www.tibetanwildyakadventures.com-/QINGHAI%20AMDO%20TIBET.htm Qinghai Province, Surrounded by Natural Beauty] ; az adat a ''Chinese Statistical Yearbook 1985'' könyvből való.</ref> 2002-ben pedig már 50 család élt a településen.<ref>John Gittings, [http://www.guardian.co.uk/world/2003/feb/08/china.johngittings Half a century of exile cannot crush Tibetan dreams], ''guardian.co.uk'', 2003.02.08..</ref>
==A 14. Dalai Láma szülőhelye==
 
[[2009]]-ben a falunak 256 lakosa volt. A lakosság 70%-a rendelkezik televízióval[[televízió]]val és vonalas telefonnal[[telefon]]nal. Ezen felül a falu lakosainak van összesen 10 mobiltelefonja[[mobiltelefon]]ja, 16 motorbiciklije és egy autója[[autó]]ja, viszont senkinek sincs még internete[[internet]]e.<ref>Yu Zheng, [http://news.xinhuanet.com/english/2009-03/13/content_11007124.htm An enigmatic paradox - How a layman sees the Dalai Lama], ''China View'', 2009.03.13.</ref>
A falu hírnevét onnan szerezte, hogy itt született Tendzin Gyaco, a 14. Dalai Láma 1935-ben.<ref name=pdi>[http://newsinfo.inquirer.net/breakingnews/world/view/20080324-126102/China-keeps-tight-lid-on-riot-hit-areas China keeps tight lid on riot-hit areas
Agence France-Presse, Philippine Daily Inquirer 2008-03-24].</ref> Ugyanitt született bátyja is, Thupten Dzsigme Norbu, akiben a 13. Dalai Láma felfedezte a nagy Takcer rinpocse láma reinkarnációját.<ref>[http://www.timesonline.co.uk/tol/comment/obituaries/article4760606.ece Taktser Rinpoche: reincarnate lama and brother of the Dalai Lama], Obituary, ''TimesOnLine'', 2008.09.16.</ref>
 
== A 414. Karmapadalai kolostoraláma szülőhelye==
A falu hírnevét onnan szerezte, hogy itt született [[Tendzin Gyaco]], a 14. Dalai[[dalai Lámaláma]] [[1935]]-ben.<ref name=pdi>[http://newsinfo.inquirer.net/breakingnews/world/view/20080324-126102/China-keeps-tight-lid-on-riot-hit-areas China keeps tight lid on riot-hit areas
Agence France-Presse, Philippine Daily Inquirer 2008-03-24].</ref> Ugyanitt született bátyja is, [[Thupten Dzsigme Norbu]], akiben a 13. Dalai Láma felfedezte a nagy Takcer [[rinpocse]] láma reinkarnációját[[reinkarnáció]]ját.<ref>[http://www.timesonline.co.uk/tol/comment/obituaries/article4760606.ece Taktser Rinpoche: reincarnate lama and brother of the Dalai Lama], Obituary, ''TimesOnLine'', 2008.09.16.</ref>
 
== A 4. karmapa kolostora ==
[[ImageFájl:Xiazong kl.jpg|bélyegkép|balrajobbra|250px|[[Sadzong Ritro]] kolostorát a 14. században alapította a [[Rolpe Dordzse|4. Karmapakarmapa]].]]
 
Takcertől 7&nbsp;km-re, egy hegycsúcson áll [[Sadzong Ritro kolostorakolostor]]a, amelyet a [[Rolpe Dordzse|4. Karmapakarmapa]] ([[1340]]-[[1383]]) alapított a [[14. század]] elején. Ebben a kolostorban fogadott esküt [[Congkapa]] a 4. Karmapa[[karmapa]] előtt. Kínai útjáról hazafelé a 13. Dalaidalai Lámaláma a kolostorban időzött.
 
[[Tubten Dzsigme Norbu]] szerint a [[kínai polgárháború]] után, [[1949]]-ben a [[kommunisták]] kifosztották és elpusztították, amit csak értek a Sadzong Ritro épületeiben.<ref>Tubten Jigme Norbu, Tibet Is my country, autobiography dictated to Heinrich Harrer in 1959, and updated with a new essay in 1987 (ISBN 0861710452) and 2006 (ISBN 1425488587)</ref>
 
==Hivatkozások Irodalom ==
{{Reflist}}
 
== Olvasmánylista ==
* Matthias Hermanns, Mythologie der Tibeter. Magie. Religion. Mysterien, 1955, Neuausgabe ''Mythen und Mysterien, Magie und Religion der Tibeter'', Essen o. J., S. 202. ISBN 3884001124
* Andreas Gruschke: ''The Cultural Monuments of Tibet’s Outer Provinces: Amdo'', Band 1, Bangkok 2001, ISBN 9-7475-3459-2 - [http://www.tibetinfopage.de/Amdo.htm]
* Andreas Gruschke: ''Diederichs kompakt - Dalai Lama''. Kreuzlingen - München 2003, ISBN 3720524612
 
==Jegyzetek==
[[Kategória:Kína közigazgatási egységei]]
{{források}}
 
[[Kategória:Kína közigazgatási egységeitelepülései]]
[[Kategória:Tibet]]
 
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Takcer