Főmenü megnyitása

Takcer vagy Tengszter (tibetiül: felső falu)[* 1] a nyugat-kínai Csinghaj (Qinghai) tartományban található falu (tibeti Amdó régió).

Takcer
Takcer falu Amdó régióban
Takcer falu Amdó régióban
Közigazgatás
Ország Kína
TartományCsinghaj
Rang falu
Népesség
Teljes népességismeretlen
Földrajzi adatok
Időzóna UTC+8
Elhelyezkedése
Takcer (Kína)
Takcer
Takcer
Pozíció Kína térképén
é. sz. 36° 22′ 41″, k. h. 101° 51′ 57″Koordináták: é. sz. 36° 22′ 41″, k. h. 101° 51′ 57″
A Wikimédia Commons tartalmaz Takcer témájú médiaállományokat.

Takcer eredetileg az eggyel nagyobb méretű Balangca faluhoz tartozó legelő volt, mintegy kétórányi járásra a völgyben. Ide hordták a jószágokat legelni nyaranta, hogy bőven adjanak tejet. Később házak is épültek a területen, amikor az emberek rájöttek, hogy az ideális lenne földművelésre is. Mintegy harminc házikó állt már, amikor Tendzin Gyaco, a 14. dalai láma született (1935).[2]

A falu Labrang kolostortól érkező Xining felé vezető úton helyezkedik el, amely a helyi kínai kormányzat adminisztrációs központja volt.[3]

Takcer a kínai Hongya falu tibeti elnevezése (红崖村, Hongaizi a helyi dialektusban). Annak ellenére, hogy már évszázadok óta kínai nyelvterületen helyezkedik el, a tibeti Amdó régióhoz tartozik. Gyakran tévesen helyezik Takcert a neves Kumbum kolostor közelébe, pedig az 27 km-re található keleti irányban.

NépességSzerkesztés

 
Ebben a házban született a 14. dalai láma

Jóllehet a „Takcer” elnevezés azokra az időkre utal, amikor még a legkorábbi tibetiek laktak ott, a faluban élők többsége a Csing-dinasztia óta (1644) a huik.[4]

1935-ben, amikor a falu még a muzulmán hadúr, Ma Bufeng ellenőrzése alá tartozott, 17 háztartásból 15 tibeti volt.[5] 1985-ben 40[6] 2002-ben pedig már 50 család élt a településen.[7]

2009-ben a falunak 256 lakosa volt. A lakosság 70%-a rendelkezik televízióval és vonalas telefonnal. Ezen felül a falu lakosainak van összesen 10 mobiltelefonja, 16 motorbiciklije és egy autója, viszont senkinek sincs még internete.[8]

A 14. dalai láma szülőhelyeSzerkesztés

A falu hírnevét onnan szerezte, hogy itt született Tendzin Gyaco, a 14. dalai láma 1935-ben.[9] Ugyanitt született bátyja is, Tubten Dzsigme Norbu, akiben a 13. Dalai Láma felfedezte a nagy Takcer rinpocse láma reinkarnációját.[10]

A 4. karmapa kolostoraSzerkesztés

 
Sadzong Ritro kolostorát a 14. században alapította a 4. karmapa

Takcertől 7 km-re, egy hegycsúcson áll Sadzong Ritro kolostora, amelyet a 4. karmapa (1340-1383) alapított a 14. század elején. Ebben a kolostorban fogadott esküt Congkapa a 4. karmapa előtt. Kínai útjáról hazafelé a 13. dalai láma a kolostorban időzött.

Tubten Dzsigme Norbu szerint a kínai polgárháború után, 1949-ben a kommunisták kifosztották és elpusztították, amit csak értek a Sadzong Ritro épületeiben.[11]

MegjegyzésekSzerkesztés

  1. angolul: 'mountain village' vagy 'upper village')[1]

JegyzetekSzerkesztés

  1. Norbu és Harrer 21. oldal
  2. Norbu és Harrer 22. oldal
  3. Norbu és Harrer 21. oldal
  4. The 14th Dalai Lama's road to treason (1)]. People's Daily Online, 2008. április 23. (Hozzáférés: 2017. január 15.)
  5. Thomas Laird. The Story of Tibet: Conversations with the Dalai Lama, 262. o. (2007) 
  6. Qinghai Province, Surrounded by Natural Beauty. Chinese Statistical Yearbook 1985. (Hozzáférés: 2017. január 15.)[halott link]
  7. John Gittings: Half a century of exile cannot crush Tibetan dreams. guardian.co.uk, 2003. február 8. (Hozzáférés: 2017. január 15.)
  8. Yu Zheng: An enigmatic paradox - How a layman sees the Dalai Lama. China View, 2009. március 13. (Hozzáférés: 2017. január 15.)
  9. China keeps tight lid on riot-hit areas Agence France-Presse. Philippine Daily Inquirer, 2008. március 24. [2008. április 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. január 15.)
  10. Taktser Rinpoche: reincarnate lama and brother of the Dalai Lama, Obituary]. TimesOnLine, 2008. szeptember 16. (Hozzáférés: 2017. január 15.)
  11. Norbu és Harrer 21. oldal

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés

  • Matthias Hermanns, Mythologie der Tibeter. Magie. Religion. Mysterien, 1955, Neuausgabe Mythen und Mysterien, Magie und Religion der Tibeter, Essen o. J., S. 202. ISBN 3884001124
  • Andreas Gruschke: The Cultural Monuments of Tibet’s Outer Provinces: Amdo, Band 1, Bangkok 2001, ISBN 9-7475-3459-2 - [1]
  • Andreas Gruschke: Diederichs kompakt - Dalai Lama. Kreuzlingen - München 2003, ISBN 3720524612