„Gilgames-eposz” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a r2.7.1) (Bot: következő módosítása: ta:கில்கமெஷ் காப்பியம் |
|||
6. sor:
Az [[i. e. 22. század]] második felétől vannak biztos adataink arra nézve, hogy az uruki eposzok egyik-másik darabja már teljes egészében elkészült. Széles körben ismerték. [[Gudea]], [[Lagas]] állam és [[Ningirszu (település)|Girszu]] városának uralkodója templomépítési himnuszában úgy említi Gilgamest és [[Ninszun]] istennőt – az epikus hagyományban Gilgames anyját –, hogy az uralkodót eszményítő, később tipikussá váló Gilgames-kép ismerhető fel. [[Utu-hegal]] győzelmi felirata hasonló szellemű. A [[III. uri dinasztia]] írott emlékeiben Gilgames alakjának említése rendkívül gyakorivá válik. [[Sulgi]] egy [[i. e. 2050]] táján keletkezett himnuszában Gilgameshez fordul, és magasztaló szavakkal mondja el [[Kis (település)|Kis]] város Urukra támadó seregének legyőzését. E himnusz adott részei gyakorlatilag a „Gilgames és Agga” történettel azonosak. Ezek a Gilgames-történetek azonban még nem álltak össze egységes eposszá, az egyetlen, ami összeköti őket, az Gilgames személye.
A teljes eposzt csak az összes, különböző korú töredék sorba állítása után olvashatjuk el. Azt nem tudjuk azonban, hogy a különböző korokban – amely az eposz történetében két évezred – adott pillanatban pontosan mely történetek képezték részét, vannak olyanok, amelyek sosem kerültek bele (például a [[Gilgames és a fűzfa]]). A cselekmény kezdete egy újasszír táblán olvasható. A második és harmadik tábla [[Óbabiloni Birodalom|óbabiloni]], de a vége csak újasszír változatból ismert. A negyedik és az ötödiknek az első fele és harmadik szakasza újasszír, második és negyedik töredéke a [[hettita Gilgames-eposz|hettita változatból]] való, végül az óbabiloni változattal fejeződik be. A hatodik tábla legteljesebb forrása az újasszír, a hetedik eleje a [[hettita nyelv|hettita]], vége az újasszír változat. A nyolcadik, kilencedik, tizedik, tizenegyedik és tizenkettedik újasszír, bár az utolsó egy nagyon korai sumer irat beillesztése.
Az eposz végeredményben hat különböző sumer irodalmi mű alapján készült, jelentősen bővítve és átdolgozva azokat. Érdekes módon a [[Ziuszudra-eposz]] (a sumer [[özönvíz (mitológia)|vízözön-történet]]) nincs a források között, az [[Ut-napistim]]ről szóló részek az [[Atrahaszísz-eposz]]ból kerültek át ide. Voltak, akik vitatták, hogy a babiloniak összegezték volna a Gilgames-ciklus darabjait, szerintük már a sumer korban is egyetlen Gilgames-eposz volt. Abban azonban mindig is egyetértés volt, hogy ha létezett is ilyen, az óbabiloni változat nem egyenes fordítása, hanem átdolgozása annak. Ma már bizonyosnak tűnik, hogy a Gilgames-ciklus a sumer irodalomban nem állt össze egységes történetté. A végső változathoz a babiloniak és az asszírok sok olyan mitikus szöveget is felhasználtak, amelyeknek eredetileg semmi közük nem volt a Gilgames-ciklushoz.<ref>{{Opcit|n=Komoróczy, Sumer irodalmi hagyomány|o=482–483}}</ref>
| |||