„Póla” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Bottal végzett egyértelműsítés: Koncert –> koncert (könnyűzene) |
|||
2. sor:
{{Horvát település infobox
|kép = Pula-avion.JPG
|képméret =
|képaláírás =
|címer = Grbpula.JPG
|zászló = Flag of Pula.png
|embléma1 =
|embléma1aláírás =
|embléma1méret =
|embléma2 =
|embléma2aláírás =
|embléma2méret =
|mottó =
|becenév =
|megye =
|község =
|rang =
|kerületei =
|alapítás éve =
|alapítás éve forrás =
|polgármester = [[Boris Miletić]] ([[Isztriai Demokratikus Gyűlés|IDS]])
|jegyző =
|irányítószám = 52100
|körzethívószám = (+385) 052
|testvértelepülései =
|népsűrűség = 1201
|népsűrűség forrás =
|tengerszint feletti magasság = 30
|terület = 51,65
|szélességi fok = 44
|szélességi ívperc = 52
|szélességi ívmásodperc = 6
|hosszúsági fok = 13
|hosszúsági ívperc = 50
|hosszúsági ívmásodperc = 53
|szöveg pozíciója =
|weboldal = www.pula.hr
}}
29 ⟶ 46 sor:
== Fekvése ==
A város az Isztriai-félsziget délnyugati felén fekszik. Átlagos tengerszint feletti magassága 30 méter.
A város mellett hét domb található: Monte Zaro, Monte Serpente, Monte Ghiro, Monte Magno, Monte Paradiso, Monte Rizzi és Monte Vidal. A városrészek: Štinjan, Veli Vrh és Šijanska šuma. Északon két nagyobb sziget található, a Szt. Jeromos és a Kozada.
== Története ==
=== A történelem előtti időkben ===
Az emberek megjelenését a vidéken 1 millió évvel [[Jézus|Krisztus]] előttre teszik.<ref>[http://www.croatianhistory.net/etf/jadran.html A short historical overview of Istria and, especially, Pula]</ref> A [[neolitikum]] idején települést
A város ismert volt a görög utazóknak. Póla a görög mitológiában is szerepel, [[Jászón]] történetében, aki [[Médeia|Médeiával]] együtt elrabolta az arany gyapjút. Jászonék az Adriai-tenger északi partjára menekültek, és ennek köszönhetően nem találták meg őket.
=== Az ókorban ===
A [[rómaiak]] az [[Isztriai-félsziget]]et
[[425]]-ben püspökséget szerveztek a városban.
46 ⟶ 64 sor:
A [[szláv népek|szlávok]] a [[7. század]]ban érkeztek.
[[788]]-ban a [[frankok]] hódították meg a várost, akik [[Isztriai Grófság]] székhelyévé tették és 1077-ig az is maradt. A velenceiek [[1148]]-ban és 1150-ben is elfoglalták a várost. 1192-ben a
[[1238]]-ban [[IX. Gergely pápa]] szövetségbe gyűjtötte [[Genova|Genovát]] és Velencét a császárság ellen ill. később Pisa ellen. Póla [[Pisa]] oldalára állt, ezért a velenceiek [[1243]]-ban kifosztották. [[1267]]-ben majd [[1397]]-ben le is rombolták Pólát.
Póla ettől kezdve hanyatlani kezdett. A hanyatlás idején a két legnagyobb család, a Sergiusok és az Inotasok összetűzésbe kerültek ([[1258]]-[[1271]]), majd a 13-14. fordulóján Velence és Genova is háborúzni kezdett a város irányításáért.
[[Fájl:Pula034.jpg|bélyegkép|jobbra|A város látképe 1584-ben]]
A velenceiek 1331-ben ismét elfoglalták a várost és [[1797]]-ig a [[Velencei Köztársaság]] része is volt. A 14., 15. és 16. században többször megostromolták Pólát [[genova]]i, magyar és Habsburg-hadseregek.<ref>Ivelja-Dalmatin, Ana. Pula. Tourist Monograph. 2005-2009 Turistička naklada d. o. o., Zagreb. ISBN 9532151206.</ref> Emiatt sok közeli falu elnéptelenedett. A városban a sok járvány miatt [[1750-es évek]]re 300 ember maradt.
=== Az újkorban ===
A [[Velencei Köztársaság]] [[1797]]-ben megszűnt,
[[1813]]-ban a város és a félsziget az [[Osztrák Császárság]] része lett, mint a Tengermelléki tartomány egyik területe. 1859-ben a városi kikötőt hadikikötővé nyilvánították és megindult a hajóépítés.
[[Mali Lošinj]]ban, a [[Lošinj]] [[sziget]]en lett a [[Habsburg-család]] nyári rezidenciája.
63 ⟶ 83 sor:
=== Ausztria-Magyarország birtokában ===
[[Fájl:Austro-Hungarian Dreadnoughts At Pula.jpg|
[[1813]]-ban Póla és [[Isztria]] Ausztriához került. Ez az idő Pólának prosperitást hozott. [[1859]]-től Póla nagy természetes kikötője lett Ausztria fő hadikikötője és fontos hajógyártó központja.<ref name="WILL"/><ref name="Cresswell117">[[#Cresswell69|Cresswell, Peterjon]]: 2006, Page 117</ref> Póla megfakult antik ragyogású kisvárosból modern iparvárossá nőtte ki magát. Brioni szigete a Habsburg királyi család nyaralóhelyévé vált.
Az [[I. világháború]] alatt a kikötő lett az osztrák-magyar csatahajók és az egész hadiflotta fő bázisa.<ref name="WILL">''First World War'' - Willmott, H.P., [[Dorling Kindersley]], 2003, Page 186-187</ref> A kikötőt több légitámadás érte a háború alatt. 1918 október 31-én, amikor a háború már végetért és a hadihajókról levonták az osztrák magyar hadilobogót, két olasz tengerésztiszt nem tudván arról, hogy a hajók már nem ellenségesek, elsüllyesztették a [[SMS Viribus Unitis|Viribus Unitis]] csatahajót.
<!--
73 ⟶ 94 sor:
=== A 20. században ===
[[Fájl:Pula Hotel Riviera 1904.jpg|
Az [[első világháború]] után Póla [[Olaszország]] része lett. Ez az időszak politikai és gazdasági békétlenség időszaka volt. A [[fasiszta]] kormány a nem olaszokat háttérbe szorította, megjelent az olaszosítás.
[[1943]]-ban az olaszok kapituláltak és a németek szállták meg a várost. A háború utolsó napjaiban, [[1945]]. május 5-én foglalta el Isztriát és Pólát is [[Josip Broz Tito]] hadserege. A párizsi békében [[Jugoszlávia]] kapta meg a félszigetet.
A háború után [[1946]]-ban a város olasz lakossága elmenekült Olaszországba (isztriai
[[1991]]-ben Póla Horvátország része lett.
255 ⟶ 277 sor:
[[1870]]-ben hajómúzeum nyílt a világon elsőként.
[[Fájl:AugustusTemplomPola.JPG|bélyegkép|jobbra|Augustus-templom]]
Póla legfontosabb látnivalója a hatalmas római [[amfiteátrum]]. A 23 000 nézőt befogadó [[ellipszis (görbe)|ellipszis]] alakú építmény hosszabbik tengelye 132 méter, a rövidebbik 105 méter. Mivel részben domboldalra épült, ezért a szárazföld felőli oldala kétszintes, a tenger felőli viszont három; bejárata ez utóbbi oldalon van. A küzdőtér szintén ellipszis alakú, 68×42 méteres. A római kori amfiteátrumok közül az öt legnagyobb között található. Az épület ma viszonylag távol helyezkedik el a tengertől, ennek oka, hogy az öböl egy részét az évszázadok folyamán feltöltötték. A [[Római Birodalom|római korban]] még közvetlenül a part mellett állt, a viadalok során megölt emberek és állatok egy rövid csatornán át a tenger vizébe kerültek. Az egykoron brutális rendezvényeknek otthont adó amfiteátrum ma [[koncert (könnyűzene)|koncertek]], [[opera (színmű)|operaelőadások]], fesztiválok, sportrendezvények színhelye.
[[Fájl:Arch of the Sergii.JPG|bélyegkép|jobbra|Sergius-diadalív]]
További két ókori római látnivaló a Sergius-diadalív és az Augustus és Róma-templom az [[1. század]]ból, amelyeket Augusztus idején építettek a fórumon. A templom 16 méter széles, 8 méter magas
A kettős kapu (''Porta Gemina'') az egyik kapu, amely megmaradt a városi fal lerombolása után a 19. században. Ez a kapu a 2. századból származik, a város legrégibb kapuja. A kaputól nem messze a régi városi fal egy maradványa áll.
Herkules-kapu a legrégibb római emlék a városban a [[I. e. 1. század|Kr. e. 1. századból]]. Herkules fejét ábrázolja a főkő, aki az ókori Póla védszentje volt. Kapun Lucije Kalpurnije Pizon Cezonin és Gaj Kasije Longin neve szerepel, akiket a római szenátus bizta meg, hogy alapítsák meg a Pólai kolóniát. Póla alapítását a kr. e. 47-44 közötti időszakra teszik.
267 ⟶ 293 sor:
A városban két római színház volt, amelyek meg is maradtak. A kis római színház 50 méter sugarú félkör a második századból ill. a 100 méter sugarú nagy római színház az 1. századból.
[[Fájl:SzentMáriaFormosa.JPG|bélyegkép|balra|160px|Szent Mária Formosa-kápolna]]
A bizánci Szent Mária Formosa-kápolna ókeresztény bazilika, amelyet a [[6. század]]ban emeltettek és egy benedek-rendi apátság része volt. Építését a ravennai érsek, Maximius támogatta. a háromhajós bazilikának két kápolnája volt, ezekből a déli maradt meg a mai napig. A fali képeket a 15. században rekonstruálták a korábbi ókeresztény képeket. Amikor a velenceiek elfoglalták a várost [[1605]]-ben sok drága tárgyat elvittek [[Velence (Olaszország)|Velencébe]] a [[Szent Márk katedrális|Szent Márk-dómba]].
[[Fájl:Double gates Pula.JPG|bélyegkép|jobbra|A kettős kapu, a Porta Gemina]]
Szent Ferenc-templom és kolostor a [[13. század]]ban épült, majd [[1314]]-ben átépítették román stílusban. Az egyhajós templomnak 3 apszisa van. A templomban található egy kétlépcsős szószék. Faoltárkép a [[15. század]]ban készült. A kolostor a [[14. század]]ban épült.
A Szűz Mária-katedrális a [[6. század]]ban épült, amikor a póla püspöki székhely lett. Ezen a helyen imádkostak a római korban az ókeresztények. A [[10. század]]ban kibővítették. A 15. században felújították a templomot, a mai formáját a 16. században nyerte el, amikor reneszánsz homlokzatot építettek neki. A templom ma is tartalmaz román és bizánci elemeket, ill. a felső ablakokat a főhajón is ekkor építették. Az oltár területén még mindig látható az 5. és 6. századból származó mozaikot. Az ablakokat [[1242]]-ben gótikus stílusban építették át. A harangtorony a templom előtt épült [[1671]] és 1707 között az [[amfiteátrum]] köveiből.
Isztriai Archeológiai Múzeum a parkban található, a római színházhoz és a kettős kapuhoz közel. A múzeumi gyűjteményt Auguste Marmont marsall alapította [[1802]] augusztusában, amikor számos kőemléket emeltek ki az Augustus-templomból. A mai múzeumot 1949-ben nyitották meg. A gyűjteményben ókori és középkori pólai ill. környékbeli tárgyak találhatóak.
284 ⟶ 312 sor:
== Kultúra ==
[[Fájl:Pula
Pólában két múzeum található: az Isztriai Archeológiai Múzeum és az Isztria Történeleme Múzeum. Tervben van négy új múzeum: Művészeti Múzeum, Tengerészeti Múzeum, Nyomtatás Múzeuma és Antun Motika Múzeum.
297 ⟶ 325 sor:
== Oktatás ==
Pólában 13 általános és 12 középiskola van, amelyekből egy-egy olasz nemzetiségű magániskolák. [[2006]]-ban a Juraj Dobrila Egyetem kihelyezett egy kart: Politechnikai kar.
== Közlekedés ==
[[Fájl:Pula Airport.JPG|
[[Fájl:Pulapromet (14).JPG|bélyegkép|jobbra|Helyi busz]]
A [[Pólai repülőtér]] a várostól délkeletre található. 1990 előtt 700 000 fő utas fordult meg a reptéren. A [[21. század]]ban csökkent a forgalma, mivel közel van [[Trieszt]], [[Fiume]], és ezek reptereire ment át a forgalom.
A várost [[autópálya|autópályán]] is meg lehet közelíteni [[Zágráb]]
A helyi autóbuszközlekedés szállítja a város embereit. A buszok 5 és 23 óra között közlekednek 11 városi és 12 elővárosi vonalon.
A tengeri közlekedés is jelentős. [[Zára|Zárába]],
Pólában [[1904]]-ben építették ki a
== Sport ==
[[Fájl:Dom sportova Mate Parlov 29-Dec-08 west.JPG|bélyegkép|jobbra|Mate Parlov sportpálya]]
A városban több sportklub is működik.
* labdarúgás: NK Istra, NK Istra 1961, NK Pula ICI, NK Veli Vrh, NK Štinjan.
* kosárlabda: KK Pula 1981, KK ŽKK Pula, KK Stoja
329 ⟶ 360 sor:
== Testvérvárosai ==
[[Fájl:Pula fortress (1).JPG|bélyegkép|jobbra|A pólai erőd]]
* {{Zászló|Magyarország}} [[Szeged]], [[Magyarország]] (2003)
* {{Zászló|Ausztria}} [[Graz]] [[Ausztria]] (1972)
342 ⟶ 374 sor:
== Média ==
[[Fájl:Pula University.JPG|bélyegkép|jobbra|[[Juraj Dobrila]] Egyetem]]
Glas Istre: naponta megjelenő folyóirat, főleg Pólán, és vonzáskörzetében történtekről. NIT TV-független isztriai televíziós csatorna. Butiga-az egész Isztriát átfogó hirdetőújság, nagyon jelentős, központja [[Rijeka]] és Pula.
=== Rádió ===
348 ⟶ 382 sor:
== Híres emberek ==
[[Fájl:Pula church2.jpg|bélyegkép|jobbra|Szent Ferenc-templom]]
* [[Wolf von Aichelburg]], erdélyi német író
* [[Miroslav Bertoša]], horvát történész
387 ⟶ 423 sor:
* [[Antoine De Ville]], francia katonai vezető
* [[Slavko Zlatić]], zeneszerző
== Jegyzetek ==
{{források}}
== Források ==
* [http://hetedhethatar.hu/hethatar/?p=10707 Komlós Attila: Isztria 2. – Pula] - [[Hetedhéthatár]]
* {{fordítás|hr|Pula|4=horvát}}
== Külső hivatkozás ==
{{commons|Pula}}
* [http://terkepkalauz.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=420 Térkép Kalauz – Pula]
* [http://www.horvatorszaginfo.hu/horvatorszag/helysegek/pula/ További információ és tipp Puláról és környékéről]
* [http://pula.lap.hu/ Pula.lap.hu - linkgyűjtemény]
[[Kategória:Horvátország városai]]
| |||