„Radó Antal” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a →Külső hivatkozások: Bot: zsidóságportál sablon elhelyezése AWB |
a Bottal végzett egyértelműsítés: Szász Károly –> Szász Károly (író) |
||
35. sor:
1879-től a [[Budapesti egyetem]] bölcsészettudományi karán tanult, eleinte a klasszika filológiát, később modern filológiát, 1883-ban tanári és bölcsészdoktori diplomát szerzett. Ez idő alatt hírlapíró is volt; 1880 márciusában belépett a [[Függetlenség (folyóirat, 1879–1887)|Függetlenség]] c. napilap szerkesztőségébe, melytől az év őszén megvált, hogy [[Róma|Rómába]] menjen [[olasz nyelv]]i és irodalmi tanulmányok végett. Ezúttal azonban csak pár hétig maradhatott ott, mialatt tárcákat írt a budapesti lapoknak. Visszatérvén, a ''Pester Journal''nál kellett állást vállalnia, ahová egyebek mellett irodalmi és színházi dolgokat is írt.
1881-ben Roder családi nevét Radóra változtatta. Ekkor már [[Szász Károly (író)|Szász Károly]] a [[Kisfaludy Társaság]]ban is bemutatta egy műfordítását ([[Tasso]] ''Megszabadított Jeruzsálem''ének néhány énekét), melynek alapján a társaság felszólította az egész eposz lefordítására; a [[Budapesti Szemle|Budapesti Szemlében]] is kezdte már közölni műfordításait, és ez évben készítette el a Kisfaludy Társaság műfordítás-pályázatára [[Byron]] Lara-ját, mellyel az 1882-es nagygyűlésen [[Győry Vilmos]] bírálói jelentése alapján el is nyerte a pályadíjat. Ugyanez évben kezdett dolgozni a budapesti [[Operaház]] számára, melynek számos dalműfordítást végzett. 1883 márciusában meghívták a [[Magyar Ujság]] c. képes napilap szerkesztőjének, amely állásában csak félévet töltött, hogy azután a [[Pesti Hírlap]] szerkesztőségébe lépjen be.
1883 őszén újra elment Rómába, ahol ezúttal már nyolc hónapot tölthetett. A közoktatásügyi miniszterium azonban nem küldvén el neki a kilátásba helyezett tanulmányi ösztöndíjat, itt is hírlapírással kellett kenyerét keresnie, sokat írva a Pesti Hírlapba, a Nemzetbe, a [[Fővárosi Lapok]]ba, a [[Pester Lloyd]]ba, sőt három hónapig belmunkatársa volt a Torraca szerkesztésében megjelent ''Rassegna'' című olasz napilapnak is, a külföldi lapok szemléjét írva. 1884 májusában [[Torino]]ba ment néhány hétre, ahol [[Kossuth Lajos]] szívesen fogadta, onnét pedig [[Párizs]]ba. Visszatérve, ez év őszén belépett a budapesti tanárképző-intézet gimnáziumába, ahol egy évet töltött mint ösztöndíjas gyakorló tanár. Ekkor tanári állás után nézett, de mivel a fővárosban ilyen nem kinálkozott neki, belépett az országgyűlési gyorsirodába, ahol 1899-től revizori rangban működött.
| |||