„Harmadik generációs vadászrepülőgép” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
aNincs szerkesztési összefoglaló |
Syp (vitalap | szerkesztései) Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
1. sor:
A '''
A repülőgépek fegyverzetébe az irányított légiharc-rakéták mellett visszakerült a gépágyú, a földi célok ellen pedig ekkor terjedtek el az első irányított rakétafegyverek és bombák. A repülőgépek fedélzei elektronikája egyre bonyolultabb lett, a sokféle irányított fegyver vezérléséhez akkora mennyiségű eletronikára volt szükség, ami fel sem fért volna egyetlen repülőgépre, ezért a harmadik generációs repülőgépek erősen specializáltak voltak, ugyanannak a típusnak gyakran gyártották több, eltérő feladatkörre optimalizált változatát ([[MiG–23]] és [[MiG–27]], [[Tornado]] IDS és F2, [[F–111]]A és B). A szárnnyilazást változtató mechanika és a tetemes tömegű fedélzeti elektronika együttesen a repülőgépeket nehézkessé, rosszul manőverezővé, bonyolulttá és drágává tette. A nehéz üzemeltethetőség miatt a hidegháború végeztével ezeket a repülőgépeket gyorsan kivonták a hadrendből, ma már csak néhány légierő alkalmazza őket.
|