„Geregye Pál” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
a Bottal végzett egyértelműsítés: Sólyom –> Sólyomfélék |
||
32. sor:
Az [[almási vár]] egyetlen hatalmas csonka tornya Bánffyhunyadtól északkeletre [[Váralmás]] határában egy erdős dombtetőn nyúlik föl. Helyén vagy közelében a magyar kereszténység első századaiban Benedek-rendi kolostor állott, de ez az [[1241]] évi tatárjáráskor elpusztult. E kolostor romjait és köveit használta föl a pusztulás után épült várhoz.
Katonai érdemeiért [[Bihar vármegye]]i birtokokat kapott. Tulajdonába került az egész Réz-hegység annak bihari, szilágysági és erdélyi lejtőjével együtt. Az ő nevéhez fűződik Sólyomkő várának építése [[1250]]–60 körül az [[Élesd]]től mintegy 2 km-re, északra a [[Réz-hegység]] egyik, közel 500 méteres magaslatán. A vár neve magyar eredetű, a [[Sólyomfélék|sólyom]] madárnév és a hegyi várakra utaló kő főnév összetételéből keletkezett.Sólyomkővár megépítése után, ezzel a központtal hatalmas uradalmat hozott létre. Ennek erőforrásait a Berettyó és a Sebes-Körös völgyében fekvő magyar falvak alkották. Az erdős hegyvidék ekkor még lakatlan volt. Sólyomkő várának romjai az Élesdtől északra fekvő [[Sólyomkőpestes]] (Pestis) falu határában, a Sólyomkő-patak felett emelkedő sziklabércen állnak. Sólyomkő-várát [[1711]] után rombolták le, miután a [[Szatmári béke]] kimondta a vár megsemmisítését.
Ő vagy fiainak egyike építtette az akkor [[Kraszna vármegye|Kraszna megyéhez]] tartozó [[Alsóvalkó|Valkó várat]] is és az övé volt a Valkóvári [[uradalom]] is.
| |||