„Quintus Caecilius Metellus Pius Scipio” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Hkbot (vitalap | szerkesztései)
a Bottal végzett egyértelműsítés: Macedonia –> Macedonia (provincia)
Hkbot (vitalap | szerkesztései)
a Robot: Automatikus szövegcsere (-nagymúltú +nagy múltú)
13. sor:
A zűrzavarban a consulválasztó népgyűlést ([[comitia]]) nem lehetett megtartani. [[Kr. e. 52]] elején meggyilkolták Clodiust, ami szinte totális anarchiához vezetett. A [[senatus]] úgy döntött, hogy Pompeiust egyedüli consulnak ([[latin]]ul ''consul sine collega'') nevezi ki, hogy orvosolja a helyzetet – mindez februárban történt, és a hadvezér nem sokkal később Pius Scipio lányát, Corneliát vette feleségül. Az év folyamán mind Hypsaeust, mind Scipiót vesztegetéssel vádolták meg, és bár mindketten bűnösök voltak, csak az előbbit ítélték el.
 
[[augusztus 1.|Augusztus 1-jén]] Pompeius kollégájává nevezte ki Scipiót. A politikus meghálálta a kegyet: mindent megtett Caesar és párthívei ellen. Pius Scipio maga mellé emelése azért is volt fontos, mert személyében két nagymúltúnagy múltú család egyesült, és így mintegy szimbolizálta Pompeius és az arisztokrácia szövetségét Caesar ellen. Scipio egyik első javaslatában kérte a Clodius által eltörölt [[censor]]i jogkörök visszaállítását, hogy kizárathassa ellenfelének támogatóit a senatusból.
 
[[Kr. e. 51]]-ben javasolta, hogy a senatus vegye át a Caesar által meghódított [[gallia]]i [[provincia|provinciák]] irányítását [[március 1.|március 1-jével]], ez azonban túlzottan nyílt ellenséges lépés lett volna Caesar irányában, így ehelyett az a határozat született, hogy aznap az összes consuli [[provincia]] ügyét tárgyalják át. Később, amikor mind szélsőségesebb megnyilvánulások születtek [[optimata]] berkekben, Scipio egyik legharciasabb támogatójuk volt; így például üdvözölte [[Kr. e. 49]]-ben [[Lentulus]] consulnak azt az előterjesztését, amelyben követelte, hogy Caesar mondjon le hadseregéről és jelenjen meg a senatus előtt, majd [[Marcus Antonius]] és [[Quintus Cassius]] [[vétó]]ja után a nyílt szakítást követelte, és minden békejavaslat elől elzárkózott.