„Izmosúszójú halak” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a r2.6.4) (Bot: következő hozzáadása: th:ปลาที่มีครีบเป็นพู่ |
a Robot: Automatikus szövegcsere (-nagytestű +nagy testű) |
||
17. sor:
Ez az osztály az [[evolúció]] kutatása szempontjából az egyik legfontosabb csoportnak tekinthető. Legkorábbi [[fosszilis faj|fosszíliáik]] az alsó [[Devon (időszak)|devon]] időszakából származnak, virágkorukat a [[karbon]]ban élték. Mivel leszármazottaik ma is élnek, [[élő kövület]]ekként is szokás őket emlegetni.
Az evolúciósan „regresszív” [[bojtosúszójú halak]] ''(Coelacanthimorpha)'' [[osztály (biológia)|alosztályába]] ma már csak két élő [[faj]] tartozik, az [[1938]]-as megtalálásáig kihaltnak vélt [[bojtosúszós maradványhal]] ''(Latimeria chalumnae)'' és az [[1999]]-ben felfedezett ''[[Latimeria menadoensis]]'', a két „élő kövület”. A bojtosúszójú halak kihalt fajai többségükben
Evolúciós szempontból fontosabb a számos „progresszív” jelleget mutató [[ripidiszciák]] ''(Rhipidistia)'' csoportja, amelyhez egyrészt a kihalt ''Tetrapodomorpha'' alosztály, másrészt a hat ma élő fajjal rendelkező [[tüdőshalak]] ''(Dipnoi)'' alosztálya tartozik. A ripidiszciák [[oxigén]]hiányos [[víz|édesvízi]] pocsolyákban élnek és funkcionáló [[tüdő]]vel is rendelkeznek. Fontos kiemelni, hogy a tüdő az ősi halak számos csoportjában mint kiegészítő légzőszerv működött és csak másodlagosan alakult át a légzéstől független úszóhólyaggá. A ''Tetrapodomorpha'' alosztály tagjai között lehettek a [[kétéltűek]] (és így valamennyi [[négylábúak|négylábú állat]]) ősei, és [[perm (kor)|perm]] környéki kihalásuk is valószínűleg a jobban alkalmazkodó szárazföldi utódaik [[adaptív radiáció]]jával magyarázható.
| |||