„Szablik István” változatai közötti eltérés

{{forma}}

 

bölcseleti doktor, kegyestanítórendi áldozópap és tanár, szül. 1746. máj. 8. Szegeden; 1762. okt. 3. lépett a rendbe Privigyén, honnét a noviciatus elvégzése után Nyitrára került, hogy a bölcseletet tanulja. 1765. Szegedre, 1768. Váczra helyezték tanárnak. 1771-72. Nyitrán, 1774-75. Veszprémben időzött, majd Nagy-Kanizsán az oknyomozó történelmet és természettant tanította. Innét Tatára, majd Pestre küldték előljárói, midőn különösen a physikában széleskörű alapos ismereteivel feltűnt, mert 1783-ban mindjárt a Montgolfier testvérek kisérletei után léggömböt készített és 1784. aug. 15. egész Buda és Pest nagy csodálatára a maga költségén készült első magyar léghajót föleresztette a piarista ház udvaráról, melynek megszemlélésére még a városi tanács is kivonult. (1785-ben Szegeden is föleresztette léggömbjét.) 1781-84-ig terjedő pesti tanárkodása után Szegeden mint igazgató működött 1790-ig. E hivatalában sok kellemetlenség érte s a helytartótanács elmozdíttatását kérte. Ennek oka kivált ama eljárás volt, hogy II. József tanügyi rendeleteit és iskolai rendszerét foganatosítani nem volt hajlandó. Makón, rokonainál tartózkodó tanárt a vármegye rendei visszahelyezték állásába, a miért felsőbb meghagyásból előljárói őt Kis-Szebenbe küldték. Nemsokára Nagy-Károlyba került, hol a bölcseleti tanfolyamon az oknyomozó történelmet és a természettant tanította. 1796-1800-ig Váczon ugyanazon tárgyakat tanította a rend növendékeinek. 1800 után megfordult Tatán mint vicerektor, majd Máramaros-Szigeten. Egy ideig Veszprémben és Nagy-Kanizsán házfőnök volt; míg végre előljárói Kalocsára küldték, hol 1816. máj. 12. meghalt. A physika körébe vágó fontos kéziratai valahol lappanganak; physikai szerei és találmányai Váczon őriztetnek.