Szablik István

magyar bölcseleti doktor, kegyes tanítórendi áldozópap és tanár

Szablik István (Szeged, 1746. május 8.Kalocsa, 1816. május 12.) bölcseleti doktor, kegyes tanítórendi áldozópap és tanár.

Szablik István
Született 1746. május 8.
Szeged
Elhunyt 1816. május 12. (70 évesen)
Kalocsa
Állampolgársága magyar
Nemzetisége magyar
Foglalkozása bölcseleti doktor,
áldozópap,
pedagógus

ÉleteSzerkesztés

1762. október 3-án lépett a rendbe Privigyén, ahonnan a noviciátus elvégzése után Nyitrára került, hogy bölcseletet tanuljon. 1765-ben Szegedre, 1768-ban Vácra helyezték, tanárnak. 1771-72-ben Nyitrán, 1774-75-ben Veszprémben időzött, majd Nagykanizsán az oknyomozó történelmet és természettant tanította. Innen Tatára, majd Pestre küldték elöljárói, amikor különösen a fizikában széleskörű, alapos ismereteivel feltűnt. 1783-ban mindjárt a Montgolfier fivérek kísérletei után léggömböt készített és 1784. augusztus 15-én egész Buda és Pest nagy csodálatára, a maga költségén készült első magyar léghajót fölbocsátotta a piarista ház udvaráról, megszemlélésére még a városi tanács is kivonult. (1785-ben Szegeden is megismételte ezt.) Az első magyar iskolai földgömböt is ő készítette 1784-ben.

1781-84-ig terjedő pesti tanárkodása után Szegeden mint igazgató működött 1790-ig. E hivatalában sok kellemetlenség érte, s a helytartótanács elmozdíttatását kérte. Ennek oka főként az volt, hogy II. József tanügyi rendeleteit és iskolai rendszerét nem volt hajlandó bevezetni. A Makón rokonainál tartózkodó tanárt a vármegye rendjei visszahelyezték állásába, elöljárói viszont felsőbb utasításra Kisszebenbe küldték. Nemsokára Nagykárolyba került, ahol a bölcseleti tanfolyamon az oknyomozó történelmet és a természettant tanította. 1796-től 1800-ig Vácott ugyanazon tárgyakat tanította a rend növendékeinek. Azután megfordult Tatán mint vicerektor, majd Máramarosszigeten. Egy ideig Veszprémben és Nagykanizsán házfőnök volt; míg végül elöljárói Kalocsára küldték.

A fizika körébe vágó fontos kéziratai valahol lappanganak; fizikai szemléltetőeszközeit és találmányait Vácon őrzik.

ForrásSzerkesztés

További információkSzerkesztés

  • Catalogus Provinciae Hungariae Ordinis Scholarum Piarum 1666-1997. Léh István adatgyűjtését sajtó alá rend. és kieg. Koltai András. Bp., Magyar Piarista Tartományfőnökség, 1998
  • Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1967-1969
  • Magyar Katolikus Lexikon. Főszerk. Diós István. Szerk. Viczián János. Bp., Szent István Társulat, 1993-
  • Magyar tudóslexikon. Főszerk. Nagy Ferenc. Bp., Better-MTESZ-OMIKK, 1997
  • A Pallas nagy lexikona, az összes ismeretek enciklopédiája. 1-16 k. (17-18. pótk. Szerk. Bokor József). Bp., Pallas-Révai, 1893-1904
  • A tatai gimnázium névtára 1765-2002. A Kegyestanítórend Tatai Gimnázium (1765-1948) és az Állami Gimnázium (1948-1951), valamint az Eötvös József Gimnázium (1951-2002) tanárjai és diákjai. Összeáll. Körmendi Géza. Bp., Argumentum, 2004
  • Téglásy Imre: Száblik István – a magyar Daedalus. In: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1976–77/1. 315–324. (https://epa.oszk.hu/01600/01609/00020/pdf/MFME_EPA01609_1976_1977_1_315-324.pdf)
  • Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub