„IX. Károly svéd király” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a r2.7.1) (Bot: következő hozzáadása: br:Karl IX |
|||
15. sor:
nézeteltérésüket azonban hamar félretették, mert [[Riksdag]]ban a nemesség egy indítvánnyal támogatta [[III. Zsigmond lengyel király|III. Zsigmond]]nak a lengyel királlyá választását, de ennek nem tudtak gátat vetni ([[1587]]). [[1592]]-ben ráadásul Zsigmond svéd király is lett, de az országot [[Krakkó]]ból irányította, s azt a vallást támogatta amelyben maga is nevelkedett – a katolicizmust. Hasonlóan abszolutisztikus törekvéseket folytatott és az ágostai evangélikus hitet, Svédország államvallási státuszától megfosztotta, s a rekatolizáció előkészületeit kezdte meg.
Zsigmond távollétében az országot Károly igazgatta, de Zsigmond hibát követett el, amikor őt nevezte ki az ország élére. A király abszolutizmusa és rekatolizációs tevékenysége miatt a herceg szembeszállt vele, ehhez támogatást kapott a Zsigmonddal szemben álló svéd nemességtől. Az [[1593]]-as [[uppsala]]i országgyűlésen követelte, hogy töröljék el a római katolikus vallást és tegyék újra államvallássá az evangélikust, amelyet még [[1527]]-ben vezettek be. Miután a király erre nem volt hajlandó, Károly bejelentette Zsigmond hatalomfosztását. A nemesség egy része még mindig kitartott Zsigmond mellett, s fegyveresen szembeszállt Károllyal és az országgyűléssel, egész addig, míg Zsigmond lengyel, magyar és német seregek élén partra szállt Svédországban és ez a ''svéd belháborút'' [[Svéd–lengyel háború (1598–99)|svéd-lengyel háború]]vá változtatta.<br>
Károly az első csatában alulmaradt a lengyelekkel szemben [[Stegeborgi csata|Stegeborgnál]], noha háromszor annyi katonája volt mint Zsigmondnak. Lecsökkent serege azonban a második csatában ([[Stångebrói csata|Stångebró]]) legyőzte a lengyeleket, s [[1599]]-ben a Riksdag kimondta a király trónfosztását.
| |||