„Csörgey Titusz” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a clean up, replaced: {{commonscat| → {{commonskat| AWB |
|||
43. sor:
}}
[[Kép:Birdhouses.jpg|300px|bélyegkép|jobbra|Madárodú tervezetek]]
[[Fájl:
'''Csörgey Titusz''' ([[Nezsider]], [[1875]]. [[augusztus 12.]] – [[Tapolca]], [[1961]]. [[december 15.]]) [[ornitológus]], festőművész. [[Herman Ottó]] tanítványaként rövid idő alatt az [[ornitológia]] legjobbjai közé sorolták és nemzetközi összehasonlításban is a kiemelkedő természettudósok közé emelkedett.<ref name="MME">{{cite web |url=http://www.mme.hu/hirek/archivum/323-hirekimport168.html |title=130 éve született Csörgey Titusz |date=2005-07-28 |accessdate=2010-01-16|publisher= Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület }}</ref>
54. sor:
Amikor az Intézet 1901-ben a Földművelésügyi Minisztérium fennhatósága alá kerül, és [[Chernel István]] szorgalmazására a gazdasági madártan is a programjába került, Csörgeyre várt a gyakorlati madárvédelem magyarországi megalapozása, megszervezése. E program minél alaposabb megvalósítása érdekében 1903-ben [[Seebach]]ba utazott. Hónapokat töltött Berlepsch madárvédelmi mintatelepén, ahol behatóan tanulmányozta az akkor már világhírűvé vált madártelepítési módszereket. Hazatérve ő vetette meg a gyakorlati madárvédelem alapjait a fészekodúgyár megszervezésével. „Útmutató a mesterséges fészekodúk alkalmazásához” címmel saját képeivel illusztrált brosúrát jelentetett meg, amely az FM kiadványaként, a gyakorlati madárvédelem módszertanának állandóan keresett forrása lett. Ez további kiadásokat ért meg ([[1906]], [[1907]]); [[1910]]-ben [[német nyelv|németül]] is megjelent, majd [[1913]]-tól kezdődően „Madárvédelem a kertben” címmel folytatódott időszakos megjelenése, s ettől kezdve további 10 kiadást ért meg, az utolsót [[1948]]-ban.<ref name="Vertse"/>
Ez idő alatt a madárvédelem eszközeit sokszorosan tökéletesítette, fejlesztette. A ma is használatos [[mesterséges madárodú]]k és etető-típusok megtervezésével segítette elő a gyakorlati madárvédelem terjedését. Az elért eredményeket „Madárvédelmi tanulmányok” címen folyamatosan közreadta az Aquilában, de előadásokat is tartott, népszerűsítő cikkeket írt, melyek nagy visszhangra találtak országszerte. Nagyon népszerű ember volt, hiszen tudóstársaival ellentétben közérthetően fogalmazta meg tanait és fontos céljának tartotta, hogy a hétköznapi emberek számára is érthetővé tegye az ornitológia tudományát.<ref name="MME"
Széles körű természettudományos műveltségével, biológiai iskolázottságával a gazdasági madártan egyéb területein is eredményesen munkálkodott. Különösen nagy jelentőségűek a [[vetési varjú]] táplálkozását tisztázó gyomortartalom-analízisei, majd a gazdasági érdekű hasznos és káros tevékenységükben a környezeti tényező-változások döntő befolyásának kimutatása. A madarak gazdasági jelentőségének elbírálásánál ez fontos, elvi jelentőségű megállapítás. A gazdasági madártan terén elért eredményei alapján a Földművelésügyi Miniszter a [[róma]]i Nemzetközi Mezőgazdasági Intézet szaktudósítójának nevezte ki.
76. sor:
== Külső hivatkozások ==
{{
*{{cite web
|url=http://www.sulinet.hu/tart/fncikk/Kifa/0/27653/csorgey.htm
91. sor:
{{portál|biológia}}
{{DEFAULTSORT:C~so~rgey Titusz}}
[[Kategória:Magyar ornitológusok]]
| |||