„Arisztoteliánusok” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→‎Arab arisztotelianizmus: zöld linkek kékre
Xqbot (vitalap | szerkesztései)
a r2.7.2) (Bot: következő módosítása: uk:Арістотелізм; kozmetikai változtatások
1. sor:
[[Fájl:Francesco Hayez 001.jpg|bélyegkép|jobbra|250px|Arisztotelész<br /> ([[Francesco Hayez]] festménye)]]
 
Az '''arisztotelianizmus ''' (peripatetikusok) egy filozófiai irányzat, amely [[Arisztotelész]] filozófiájára épít, tagjait azok a gondolkodók összessége teszi ki, akik Arisztotelész filozófiáját követték. A kritikusok gyakran [[Platón]] idealizmusának ellenzőit is így nevezik.
9. sor:
Az arab világba Arisztotelész tanai késői peripatetikus és az [[újplatonikus]] iskola kommentátorain keresztül jutottak el. Ezek az arab bölcsek, akik érdeklődtek a görög filozófia, így Arisztotelész iránt is, inkább tudósok, orvosok voltak, figyelmük ezért túlnyomórészt olyan írások felé fordult, amelyek segíthették szakismereteik elmélyítését.
 
A [[bagdad]]i peripatetikus iskola megalapítója, a kiváló muszlim filozófus, [[Abu Naszr Muhammad al-Fárábi|al-Fárábí]] tanítómestere, [[Abú Bisr Mattá ibn Júnusz]] volt, aki elsőnek fordította [[ógörög nyelv|görögből]] [[arab nyelv|arabra]] a ''Poétiká''t. A másik nagy és ismert fordítást a jakobita Jahjá ibn Adí készítette 960 körül. Ezt a második fordítást 1200 körül kommentálta [[Avicenna]] (Ibn Színá), majd 1174 táján [[Averroës]] (Ibn Rusd) is írt egy hosszabb kommentárt.
 
== Zsidó arisztotelianizmus ==
A középkori zsidó arisztotelianizmus legismertebb képviselője [[Maimonidész]] volt. Egyik fő feladatának azt tekintette, hogy bebizonyítsa: az arisztotelianizmus nincs ellentétben [[Izrael]] [[judaizmus|ősi hitével]].
 
== Arisztotelianizmus a középkori Európában ==
Arisztotelész filozófiáját a [[12. század]] elejéig Európa elfelejtette. Ekkor történtek az első latin nyelvű fordítások, s innen kezdődően a kor meghatározó személyiségévé vált. Nemcsak Arisztotelész gondolkodását vették át, hanem tanítási módját is, az egyetemeken és a szemináriumokon a dialógusforma volt a meghatározó.
 
20. sor:
 
== Forrás ==
* Goldziher Ignác: Az iszlám kultúrája. Piliscsaba, 1997.
* [http://science.jrank.org/pages/7501/Aristotelianism.html Aristotelianism] {{en}}
 
47. sor:
[[sv:Aristotelism]]
[[tr:Aristotelesçilik]]
[[uk:АристотелізмАрістотелізм]]
[[zh:亚里士多德學派]]