„Magyarországi Jolán aragóniai királyné” változatai közötti eltérés

Jolán hercegnő a magyar királyi udvarban nevelkedett. Édesanyja hatására az udvarban [[provence]]-i trubadúrok és vándorénekesek fordultak meg, akiktől a hercegnő megtanulta a [[latin nyelv]] ebben a korban elterjedt változatát, a romance-t.<ref name="soltesz162">Soltész 2002: 162. oldal</ref> Ezenfelül [[sakk]]ozni is kitűnően tudott, a játék egyik legkedveltebb időtöltése volt.<ref>Soltész 2002: 15. képmelléklet. ''„A királyi udvarok kedvenc időtöltése volt a sakk. Jolánta, I. Jakab aragóniai király felesége is kitűnően sakkozott.”''</ref> A férjhezmenetelt jelentő jövőjéről a keresztény hercegnők gyámjaként [[IX. Gergely pápa]] döntött, elsősorban politikai és dinasztikus szempontokat véve figyelembe. A pápa [[I. Jakab aragóniai király]]t választotta a magyar hercegnő jövendőbelijének, egyes feltételezések szerint azért, mert az így létrejövő magyar–aragóniai szövetség, amely magában foglalta volna a [[Földközi-tenger]] nyugati medencéjét és a délkelet-európai térséget, megfelelő ellenpólust képezhetett volna a [[Német-római Birodalom]]mal szemben.<ref>Soltész 2002: 160. oldal</ref> Az aragóniai uralkodó a pápa határozatakor éppen válófélben volt első feleségétől, [[Kasztíliai Eleonóra aragóniai királyné (1202–1244)|Eleonóra kasztíliai infánsnőtől]]. A kasztíliai hercegnő egyetlen fiúgyermekkel ajándékozta meg férjét, utána kolostorba vonult. A pápa közeli vérrokonság ürügyén felbontotta az első házasságot, az aragóniai király nagyvonalúan kárpótolta volt feleségét.<ref name="soltesz161">Soltész 2002: 161. oldal</ref> Az aragóniai király és a magyar királyi hercegnő eljegyzését [[1234]]-ben kötötték meg képviselők útján; a jegyesek egészen az esküvőig nem találkoztak egymással személyesen.

 

===Házassága, gyermekei===

Jolánta magyar hercegnő több száz fős kísérettel utazott el az esztergomi udvarból, ahonnan negyvenhat napi járóföldre volt [[Barcelona]], az aragóniai udvar székhelye.<ref name="soltesz161" /> Az esküvőt [[1235]]. [[december 15.|december 15]]-én tartották a barcelonai katedrálisban Bertalan pécsi püspök celebrálásában.<ref>{{hiv-web |url= http://toriblog.blog.hu/2009/09/24/kiralylanyok_messzi_foldrol_aragoniai_magyar_dinasztikus_kapcsolatok_2_resz |cím= „Királylányok messzi földről” aragóniai–magyar dinasztikus kapcsolatok 2. rész |elérés= 2010-06-15 |dátum= 2009-09-24 |formátum= HTML |munka= Történelem mindenkinek |idézet= Az 1235 szeptember 8-ai esküvőt a burgundiai származású Bertalan, pécsi püspök celebrálta, Barcelonában. }}</ref> II. András magyar király – akárcsak valamennyi leányának – egy drágakövekkel kirakott fejéket küldött nászajándékba.<ref name="soltesz162" /> Az aragóniai uralkodó nem maradt hűséges feleségéhez, több nemesasszonnyal is viszonyt létesített; ennek ellenére a király és Jolánta hercegnő viszonya a korabeli leírások alapján nem volt boldogtalan. A házasságból összesen tíz gyermek született:

Jolánta aragóniai királyné hamar megtalálta helyét új otthonában és tökéletesen beilleszkedett. Kíséretébe kézművesek és magyar nemesek is tartoztak; előbbiek hatása érezhető az aragóniai kézművességen és kelmeszövésen, utóbbiak részt vettek az arabok elleni harcokban, amiét is jelentős adományokban részesültek. A magyar királyleány életrajzírója, Brachfeld F. Olivér szavai szerint: ''„Jolánta olyan volt, amilyenre szüksége volt a férjének: előkelő származású, szép, jóságos és mindenekelőtt termékeny.”''<ref>idézi Soltész 2002: 163. oldal</ref> A királyné tíz gyermeket hozott világra, közülük többet a csatatéren, a katonai sátorban, mivel rendszerint elkísérte férjét hódító háborúira.<ref>Soltész 2002: 163. oldal</ref> [[Valencia (Spanyolország)|Valencia]] ostromakor is jelen volt, és részt vett a város feladásáról szóló tárgyalásokon is. Az aragóniai király rendszeresen kikérte felesége véleményét és tanácsát, olykor még háborús ügyekben is. Egy korabeli feljegyzés szerint a valenciai erőd feladásakor – mikor a királyné egyébként ismét áldott állapotban volt – a mórok vezetője „bezárkózott vele [az aragóniai uralkodóval], valamint egy famulusával és a királynéval egy félreeső vendégfogadóban, hogy a megadás rendjét és részleteit tisztázzák. A dokumentumot a királyné is aláírta.”<ref>idézi Soltész 2002:164–165. oldal</ref> Valencia városa végül [[1238]]. [[szeptember 28.|szeptember 28]]-án került keresztény kézre.

 

===Elhunyta===

[[1251]] októberének elején Jolánta aragóniai királyné [[Huesca]] városában pihent, amikor valószínűleg valamilyen lázas betegséget kapott el. Magához hívatta férjét, és tollba mondta neki végrendeletét: eszerint a Santa Maria de Vallbona kell majd eltemetni, férjének gondoskodnia kell királynéi udvartartásáról és kincseinek elosztásáról. Kérésére férje ezer szegény embernek adott ruhát és harmincezernek osztott ennivalót, valamint a királyné személyes vagyonából adományokat juttatott kolostoroknak és zárdáknak.<ref>Soltész 2002: 165. oldal</ref> Jolánta magyar királyi hercegnő és aragóniai–kasztíliai királyné [[1251]]. [[október 9.|október 9]]-én hunyt el harmincas éveinek elején. Halála után több napig tartó búcsúceremóniákat tartottak. Föld maradványait végakaratának megfelelően a Santa María de Vallbona kolostorban ''(Real Monasterio de Santa María de Vallbona)'' helyezték el; később mellé temették betegápoló apácaként szolgáló leányát, Sancha aragóniai infánsnőt is. I. Jakab aragóniai király második felesége halála után feleségül vette Teresa Gil de Vidaure nemesasszonyt.