„Karlmann nyugati frank király” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
EmausBot (vitalap | szerkesztései)
a r2.6.4) (Bot: következő módosítása: nl:Karloman II van Frankrijk
linkek
30. sor:
== Útja a trónig ==
 
A Hebegőnek vagy Dadogónak nevezett [[II. Lajos nyugati frank király|II. Lajos]] és első felesége, AnsgardisAnsgarde harmadik, legkisebb gyermekeként született még nagyapja, [[II. Károly frank császár|II. (Kopasz) Károly]] uralkodása alatt, feltehetően 866-868 körül. Apja 866-ban a burgundiai Autun grófja, 867-ben pedig [[Aquitania]] királya lett Kopasz Károly jóvoltából; 877-ben a Nyugati Frank Királyságot és Nyugat-Lotaringiát is megörökölte az elhunyt császártól. Karlmannt [[878]]-ban a délkeleti vidék egyik nagyura, [[Boso provencealsó-iburgund király|Boso]] lányával, Engelbergával jegyezték el, de a házasságra már nem került sor.
 
Hebegő Lajos alig két évnyi uralkodás után elhunyt [[879]]. [[április 11.|április 11]]-én. Ekkor egyes főurak a [[Szászföld]]et uraló [[III. Lajos német király|III. (Ifjabb) Lajoshoz]] fordultak, hogy meghívják a trónra, ő pedig [[Verdun]]ig nyomult előre. Időközben más főurak úgy határoztak, hogy Karlmannt és bátyját, [[III. Lajos nyugati frank király|III. (Győzedelmes) Lajost]] egyaránt királlyá teszik, ők pedig lemondtak lotaringiai területeikről Ifjabb Lajos javára. A testvérpár koronázására 879 szeptemberében került sor [[Ferrières-en-Gâtinais]] apátságában.
36. sor:
== Uralkodása ==
 
A trónszerzést két szerződés követte: a testvérek [[880]] februárjában a [[ribemont-i szerződés]]ben hivatalosan is Ifjabb Lajosra ruházták [[Lotaringia|Lotaringiát]], akinek egyúttal főségét is elismerték, márciusban pedig egymás között osztoztak meg: Karlmann a királyság déli részét, [[Aquitania|Aquitaniát]] és [[Burgundia|Burgundiát]] kapta meg, míg bátyja az ország északi területeit ([[Neustria]] és [[Île-de-France|Francia]]) igazgathatta.
 
Karlmann uralma azonban nem volt szilárd a rábízott területen, ugyanis [[879]] őszén egy [[Boso provencealsó-iburgund király|Boso]] nevű előkelőséget, [[Troyes]], [[Chalon-sur-Saône|Chalon]], [[Mâcon]] és [[Autun]] grófját, [[Vienne (település)|Vienne]], [[Lyon]] és [[Provence]] hercegét, Kopasz Károly korábbi itáliai alkirályát [[Alsó-Burgundia]] egyházi és világi előkelőségei királyukká kiáltották ki. A [[Karolingok]] ebbe nem voltak hajlandóak beleegyezni, és [[880]] nyarán Győzedelmes Lajos és Karlmann találkozott Ifjabb Lajossal és fivérével, [[III. Károly frank császár|III. (Kövér) Károly]] itáliai királlyal. A lotaringiai [[Gondreville]]-ben kötött szövetség csapatai rövidesen lerohanták Boso birtokait, és a provence-i király fivére, [[Igazságos Richárd]] elfoglalták Autunt, [[Besançon]]t, Chalont, Mâcont és Lyont, majd az év végén megkezdték Vienne ostromát, amit félbehagytak, mivel Kövér Károly eltávozott, hogy megszerezze a császári trónt.
[[Fájl:BNF 6465, fol. 154v.jpg|thumb|balra|180px|Egy [[15. század]]i festmény Karlmann és [[III. Lajos nyugati frank király]] győzelme a vikingek felett, [[879]]-ben.]]
[[881]]-ben Kövér Károly visszatért, hogy folytassa a harcot, és [[882]]-ben Karlmann is bekapcsolódott az ostromba, amit kénytelen volt félbehagyni fivére halálhíre miatt: [[882]]. [[augusztus 5.|augusztus 5]]-én ugyanis [[Saint-Denis]]-ben elhunyt Győzedelmes Lajos, miután lovasbalesetet szenvedett [[Tours]] közelében. Karlmann így a Nyugati Frank Királyság egyedurává lépett elő. Vienne-t még abban az évben elfoglalták Kövér Károly csapatai, mire Boso Provence-ba vonult vissza, családja viszont fivére, a szolgálataiért [[883]]-ban Autun grófjává kinevezett Igazságos Richárd védelmébe került.
 
Karlmann nem sokkal élte túl bátyját: vadászat közben érte utol a halál [[884]]. [[december 6.|december 6-án]] érte utol a halál, miközbenamikor Andelys közelében vadászbalesetet szenvedettvadászott (vagy egy vadásztársa végzett vele véletlenül, vagy egy vaddisznó volt gyilkosa). A [[Saint-Denis-székesegyház]]ban temették el. Nőtlen és gyermektelen lévén a trónon nagybátyja, [[III. (Kövér) Károly római császár|Kövér Károly]] követte; utóbb féltestvére, a törvénytelennek tekintett [[III. Károly nyugati frank király|Együgyű Károly]] is trónra lépett.
 
== Jegyzetek ==