„II. Antigonosz makedón király” változatai közötti eltérés

| uralkodás_kezdete = [[I. e. 276|Kr. e. 276]]

| uralkodás_vége = [[I. e. 273|Kr. e. 273]]<br>[[I. e. 272|Kr. e. 272]] – [[I. e. 239|Kr. e. 239]]

| születési dátum = [[I. e. 319|Kr. e. 319]]

| halálozási dátum = [[I. e. 239|Kr. e. 239]] (80 évesen)

'''II. Antigonosz Gonatasz''' ([[görög nyelv|görögül]] Αντίγονος Γονατάς, [[I. e. 319|Kr. e. 319]] k. – [[I. e. 239|Kr. e. 239]]), az [[ókor]]i [[hellenisztikus civilizáció|hellenisztikus]] [[Makedónia]] [[király]]a az [[Antigonia dinasztia|Antigonidák]] közül (uralkodott [[I. e. 277|Kr. e. 277]]–[[KrI. e. 273|273]] között, majd [[I. e. 272|Kr. e. 272]]-től haláláig), [[Démétriosz Poliorkétész]] és első felesége, [[Antipatrosz]] lánya, [[Phila]] gyermeke volt. [[III. Alexandrosz makedón király|III. Alexandrosz]] kora óta az ő idején élte Makedónia újra fénykorát.

Gyermekkoráról nem tudunk sokat. Elképzelhető, hogy mellékneve onnan ered, hogy szülővárosa a [[thesszália]]i Gonnosz vagy Gonni volt, jóllehet ez a terület születésekor még nem volt apja kezén; más vélekedések szerint a makedón térdpáncélt jelölő szó után kapta a nevét, mivel viselt ilyen darabot. Mindenesetre tudjuk, hogy amikor az [[épeirosz]]i [[I. Pürrhosz épeiroszi király|Pürrhosz]] a [[trákia]]i [[Lüszimakhosz|Lüszimakhosszal]] karöltve [[I. e. 287|Kr. e. 287]]-ben kiszorította apját Makedóniából, Antigonosz a [[Peloponnészosz]]on maradt. Csak [[I. e. 283|Kr. e. 283]]-ban, apja szíriai száműzetésben bekövetkezett halála évében vette fel a királyi címet, de ennek akkor még igazából nem volt tartalma.

Makedóniát Lüszimakhosz vette el Pürrhosztól, őt [[I. e. 281|Kr. e. 281]]-ben [[I. Szeleukosz Nikatór]] győzte le, de vele még abban az évben végzett [[Ptolemaiosz Keraunosz]]. Keraunosz [[I. e. 279|Kr. e. 279]]-ben esett el a [[kelták]] ellen vívott háborúban. Sógora, [[I. Antiokhosz]] [[szeleukida]] király támogatásával végül [[I. e. 277|Kr. e. 277]]-ben legyőzte a keltákat, és [[I. e. 276|Kr. e. 276]]-ban megszerezte a makedón trónt. [[I. e. 273|Kr. e. 273]]-ban azonban [[I. Pürrhosz épeiroszi király|Pürrhosz]] visszatért a számára kudarccal végződő tarentumi háborúból, és megdöntötte Antigonosz hatalmát, mindazonáltal a következő évben [[Argosz (város)|argoszi]] harcok során elesett, így Gonatasz visszaszerezhette trónját.

A megerősödő Makedónia fenyegetése nem volt a görög területek ínyére, ezért [[I. e. 267|Kr. e. 267]]-ben az athéni Khremónidész javaslatára [[Spárta]] és [[Athén]] szövetségre lépett Antigonosz ellen. A kirobbanó [[khremónidészi háború]] [[I. e. 261|Kr. e. 261]]-ben makedón győzelemmel végződött, Athén kénytelen volt meghódolni. Mivel az [[egyiptom]]i [[II. Ptolemaiosz Philadelphosz]] segélyezte a görögöket, Antigonosz csatlakozott unokaöccséhez, [[II. Antiokhosz]]hoz a [[II. szíriai háború]]ban. [[I. e. 254|Kr. e. 254]]-ben, egy évvel a háború befejezése előtt lépett ki a konfliktusból, amikor Ptolemaiosz pénzén [[Khalkisz]] és [[Korinthosz]] is fellázadt ellene. A hadakozás nyomán az addig ptolemaida kézen levő [[Kükládok]]kal lett gazdagabb.

Uralkodása hátralevő részében a görögországi ellenállást a [[I. e. 251|Kr. e. 251]]-től [[sziküón]]i [[Aratosz]] vezette [[akháj szövetség]] képviselte, amely szintén Ptolemaiosz anyagi támogatását élvezte. [[I. e. 243|Kr. e. 243]]-ban a korinthoszi makedón helyőrséget győzték le, ezt követően pedig számos város rázta le a makedón függést, csatlakozva a ligához.

Antigonosz, aki közel állt a [[sztoicizmus]] tanításaihoz, és az uralkodást afféle dicső szolgaságnak ''(endoxosz duleia)'' tekintette, 80 évesen hunyt el [[I. e. 239|Kr. e. 239]]-ben, negyvennégy évnyi uralkodást követően. Feleségétől, Philától született fia, [[II. Démétriosz]] követte a trónon.