„II. Démétriosz szeleukida uralkodó” változatai közötti eltérés

| képaláírás = II. Démétriosz pénzérméje. A hátoldalán [[Zeusz]] [[Niké]]t tartja, a ΔΠΡ felirat pedig az [[Arszakida-éra]] 184. évét, azaz [[I. e. 129|Kr. e. 129]]/[[KrI. e. 128|128]]-at jelöli.

| uralkodás_kezdete = [[I. e. 145|Kr. e. 145]]

| uralkodás_vége = [[I. e. 139|Kr. e. 139]]<br />[[I. e. 129|Kr. e. 129]] – [[I. e. 126|Kr. e. 126]]

| születési dátum = [[I. e. 161|Kr. e. 161]]

| halálozási dátum = [[I. e. 125|Kr. e. 125]] ([[március]] után)

'''II. Démétriosz Nikatór''' (Δημήτριος Νικάτωρ, [[I. e. 161|Kr. e. 161]] – [[I. e. 125|Kr. e. 125]]) [[ókor]]i [[hellenisztikus civilizáció|hellenisztikus]] király, a [[Szeleukida Birodalom]] tizenkettedik [[uralkodó]]ja ([[I. e. 125|Kr. e. 145]]–[[KrI. e. 139|139]] között, majd [[I. e. 128|Kr. e. 128]]-tól haláláig), [[I. Démétriosz Szótér]] gyermeke volt. A Nikatór (Győzedelmes) mellett pénzein a Theosz (Isten) és a Philadelphosz (Testvérét szerető) melléknevek egyaránt előfordulnak.

Démétriosz nagyobbik fiáról akkor hallunk először, amikor fivérével, [[VII. Antiokhosz Szidétész|Antiokhosszal]] együtt biztonságba helyezték a [[Kréta (sziget)|krétai]] [[Knidosz]]ban, miután [[Alexandrosz Balasz]] személyében trónkövetelő lépett fel apjuk ellen. Balasz [[I. e. 150|Kr. e. 150]]-ben legyőzte I. Démétrioszt és megszerezte a trónt, és [[I. e. 148|Kr. e. 148]]-ban vagy [[I. e. 147|Kr. e. 147]]-ben az ifjabb Démétriosz krétai zsoldossereg élén [[Kilikia|Kilikiában]] szállt partra, hogy visszaszerezze örökségét. Az időközben népszerűtlenné váló Balasz szövetségesét, [[VI. Ptolemaiosz Philométór]] egyiptomi királyt hívta Démétriosz ellen, de az Alexandroszból kiábrándul Ptolemaiosz az eredetileg Démétriosz ellen hozott hadaival átállt a másik oldalra, és nyomban elűzték a népszerűtlen Balaszt. A tömegek örömükben Szíria királyává kiáltották ki Ptolemaioszt, de ő lemondott a címről új veje, a [[Kleopatra Thea|Kleopatrát]] feleségül vevő Démétriosz javára. Balasz közben nem tétlenkedett: Kilikiában hadakat gyűjtött, és megindult [[Antiokheia]] felé. A [[I. e. 145|Kr. e. 145]]-ös oinoparaszi ütközetben Démétriosz és Ptolemaiosz fényes győzelmet aratott, noha ez utóbbi elesett. Alexandrosz egy [[nabateus]] előkelőséghez menekült, aki meggyilkolta, és fejét elküldte Egyiptomba.

Démétriosz trónra jutva katonái nagy részét elbocsátotta, ellenfeleinek támogatóival pedig rendkívüli kegyetlenséggel kezdett elbánni. Mindezzel rövidesen elveszítette támogatottságát, és még trónra jutásának évében fellázadt ellene egyik hadvezére, [[Diodotosz Trüphón]], aki Balasz kiskorú gyermekét, [[VI. Antiokhosz Epiphanész Dionüszosz|VI. Antiokhoszt]] próbálta trónra tenni. Ehhez megszerezte a [[Szeleukida Birodalom]]tól nemrég függetlenedett [[palesztina]]i [[zsidók|zsidó]] állam vezetője, [[Jonatán Makkabeus]] támogatását is. A lázadók hosszas harcokban megszerezték Szíria nagy részét és [[Antiokhia|Antiokhiát]] is, mire Démétriosz [[Mezopotámia|Mezopotámiába]], [[Szeleukeia]] és [[Babilón]] városába vonult vissza. Egy innen indított keleti expedíciója során [[I. Mithridatész párthus király|I. Mithridatész]] párthus uralkodó fogságába esett [[I. e. 139|Kr. e. 139]]-ben.

Démétriosz körülbelül tíz esztendeig volt a párthusok foglya. Mithridatész ugyan a keleti [[Hürkania|Hürkaniába]] telepítette, de összességében barátságosan bánt vele: uralkodói pompában élhetett, és a nagykirály még egy lányát, Rhodogunét is feleségül adta hozzá. Mithridatész [[I. e. 138|Kr. e. 138]]-as halálát követően megpróbált elszökni, ennek ellenére [[II. Phraatész]] sem alkalmazott vele szemben szankciókat. Időközben Démétriosz fivére, Antiokhosz legyőzte Diodotoszt, és támadásba lendült Mezopotámiában a párthusok ellen. Phraatész ekkor Démétrioszt léptette fel fivére ellen, aki [[I. e. 128|Kr. e. 128]]-ban csatában leverte Antiokhoszt, és ismét Szíria élére tudott állni.

Alexandrosz [[I. e. 125|Kr. e. 125]]-ben diadalt aratott Démétriosz felett, aki [[Ptolemaisz]]ba menekült, Kleopatra nevű feleségéhez. Ő azonban – aki távollétében fivéréhez is feleségül ment, és a híradások szerint Démétriosz párthus házasságát nehezményezve – nem adott neki menedéket. Démétriosz erre [[Türosz]]ba menekült, ahol hajóra szállt, itt azonban (talán felesége parancsára) meggyilkolták, hasonlóan idősebbik fiához, [[V. Szeleukosz]]hoz. Kisebbik fia [[VIII. Antiokhosz Grüposz]] néven később maga is trónra lépett.