„Vitigis keleti gót király” változatai közötti eltérés

Az új uralkodó csupán kis helyőrséget hagyott hátra az [[Róma|Örök Városban]], és erőit [[Ravenna|Ravenná]]ban gyűjtötte össze, ahol uralmának legitimálása érdekében feleségül vette Matasuinthát [[Theuderich keleti gót király|Nagy Theuderich]] unokáját<ref name=uralkodok/>. [[Silverius pápa]] azonban Vitigis távollétében Rómát átadta Belisariusnak<ref name=uralkodok/>.

Az osztrogótok [[537]]-ben tértek vissza, és ostrom alá vették a várost<ref name=uralkodokfolyt>''Uralkodók és dinasztiák'', 688. oldal</ref> ([[537]]–[[538]]<ref name=pallas/>). Belisarius védőseregét a vízvezetékek elvágásával akarta Vitigis legyőzni, de a víz a gót tábort változtatta maláriás mocsárrá<ref name=uralkodokfolyt/>. Amikor [[I. Justinianus bizánci császár|I. Justinianus]] keletrómai császár erősítést küldött, Vitigis kénytelen volt három hónapos fegyverszünetben megállapodni<ref name=uralkodokfolyt/>. Ezt viszont Belisarius szegte meg: Picenum megszállása után mind közelebbről fenyegette Ravennát<ref name=uralkodokfolyt/>. [[538]] [[március]]ában a gótok kénytelenek voltak felhagyni Róma ostromával<ref name=uralkodokfolyt/>. Még két évig tartották magukat Észak-Itáliában, de [[540]] [[tavasz]]ára már csak a ravennai erődítmény maradt a kezükön<ref name=uralkodokfolyt/>.

Vitigis itt halt meg még ebben az évben, anélkül, hogy utódot hagyott volna hátra. Halála után neje, [[Matasuintha]] férjhez ment a bizánci császár unokaöccséhez, Germanus hadvezérhez.<ref>[http://de.wikipedia.org/wiki/Matasuentha Matasuentha]</ref>